2011. július 5., kedd

Mit tanulhatunk a szekérkaravántól?

Szekérkaravános kalandunk Wyoming állam nyugati vidékén, a Green folyó partjainál ért véget. Amikor a többiek nekikészülődtek a következő napi meneteléshez, mi már az autónkban ültünk, hogy hazafelé vegyük az irányt. Ugyanarra, amerre a szekérkaraván. Ami nekünk néhány órás autóút volt Salt Lake City-ig, az nekik még több mint egy hónapos menetelést jelentett.

Nem több, mint huszonnégy órával később már a Salt Lake City - New Yort repülőjáraton ültem, és azon kaptam magam, hogy bámulom az alattam elterülő hegyeket és völgyeket, ahol nemrég még lóhzáton közlekedtünk, és egyfolytában a kirándulásunkon járt az eszem. A repülő csaknem 1000 kilométer per óra sebességgel száguldott a felhők felett. Három és fél óra múlva már New Yorkban leszek - gondoltam - távol a szekérkaravántól. Csontjaimban és izmaimban mégis érezni fogom a napi nyolcórás lovaglás és gyaloglás utóhatását.
Ez az érzés rádöbbentett, micsoda szerencsések is vagyunk, hogy ebben a korban élünk. Bár életem sokkal gyorsabb és hajszoltabb, mint telepes őseimé, időmet azonban annyi minden másra fordíthatom, mint az életben maradásért  való menetelés. Tudásra, információra van szükségem? Készen elérhető. A technika pedig mindennapi döntéseimben is segítségemre van. Végső soron ezek a döntések határozzák meg azt, hogy megvalósítom-e majd mindazt, amit el akartam érni az életben.

Szerintem az emberek tévednek, amikor azt hiszik, őseinknek több ideje volt. Lehet, hogy mai világunkra tényleg a rohanás jellemző, időnk azonban pontosan ugyanannyi van, mint régen: pontosan huszonnégy óra. A különbség csupán annyi, hogy most sokkal több mindenre fordíthatjuk ugyanazt a huszonnégy órát. Ahelyett, hogy nap mint nap fennmaradásunkért küzdenénk, számunkra fontosabb dolgokra fordíthatjuk az időnket. Foglalkozhatunk például azokkal a dolgokkal, amik igazán fontosak számunkra az életben.

Eközben sok mindenben kell döntést hoznunk: kivel és mivel töltjük az időnket, mire költjük a pénzünket. Érzelmi elkötelezettségünk irányáról és tárgyáról is döntenünk kell. Fontos, hogy tisztában legyünk a kezünkben lévő hatalommal. nekünk ugyanis megadatott, hogy dönthessünk sorsunkról.
Még akkor is, ha ma sokkal bonyolultabbnak tűnnek ezek a döntések, mint annak idején.

A lényeg tehát:
mi magunk irányítjuk az életünket, aminek egyik módja az, hogy szinte folyamatosan döntéseket hozunk. Amikor valaki azt mondja,
"erre most nincs időm", tulajdonképpen azt üzeni, hogy "valami más fontosabb a számomra". 
Ezt nagyon lényeges megértenünk ahhoz, hogy rendet teremthessünk életünkben és lelkünkben.

Tegyük fel, valaki felhív, hogy másnap ebédeljek vele. Ha erre azt mondom:
"Sajnos, nem érek rá", ezzel azt is mondom,
"Számomra fontosabb az, amit holnap délre terveztem, mint hogy veled ebédeljek."
Ezt persze nem mondhatjuk, hiszen tiltják az udvariassági szabályok. Ezért helyette valami ilyesmit rebegünk el sűrű bocsánat kérések közepette:
"Hú, holnap...Holnap tényleg nincs semmi időm."
Miközben ezt mondjuk, jobb, ha tudjuk, hogy eközben agyunk villámgyors munkával fontossági sorrendet állított fel teendőink közt. 
Vagy nézzünk egy másik helyzetet. Fáradtan hazaérsz a munkából. Kilencéves kisfiad odaszalad hozzád, és kérlelni kezd:
"Papa (mama), játsszál velem fogócskát, jó?"
Ha erre az a válaszod, hogy
"Ne haragudj, erre nincs időm", ezzel azt üzened neki, hogy valami más fontosabb neked, mint a kilencéves gyereked kívánsága. 
Például fontosabb, hogy kicsit kifújd magad, vagy elolvasd a napilapokat. Tényleg így van? Nem biztos. Mert ha ezt tudatosan végiggondolod, lehet, hogy végül más döntést hozol. Vacsora után házastársad megkérdezi:
"Ugye segítesz elmosogatni?"
Ha erre azt válaszolod, hogy
"Ne haragudj, drágám, most nem érek rá!, jobb ha tudod, ezzel a következőt üzened:
"Más valamit fontosabbnak tartok, minthogy segítsek neked elmosogatni."
Az emberek gyakran mondogatják:
"Csak úgy tudom megoldani a dolgokat, hogy két állásom van egyszerre." 
Erre mindig felteszem a kérdést:
"Miért is? Miért kell neked két állás?"
"Óriási lakáshitelem van, három gyerekem egyetemista, és ott vannak az autóhitel-részletek..."
Igen, ez egyfajta életstílus. Amit te magad választottál. Ezért tovább folytatom a kérdezősködést:
"Nem lenne elég a nagy ház helyett egy kisebb? Négy autó helyett pedig lehetséges, hogy kettő is elég lenne?"
A válasz gyakran mély döbbenet. Mintha az illető akkor döbbenne rá életében először, hogy van választása. Hogy élhetne másként is.
Igen. Választhatunk más életet is. Egy sor olyan helyzet van, ahol igenis van választásunk. dönthetünk arról például, hogy mire fordítjuk az időnket, sőt, arról is, hogy mi az, ami igazán fontos számunkra.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

KIEMELT BEJEGYZÉS

Májusi szerelmi előrejelzés

Mire készülj májusban szerelem és a párkapcsolati boldogság terén? Az ismert amerikai párkapcsolati szakértő és spirituális tanító, Chuck ...

TOP 3 BEJEGYZÉS

KEDVES OLVASÓIM

Lia Weblapkellékek, kütyük és kódok

Katka szép oldala

Semilin-graphic

222

lap tetejére