Szabadulás a félelemtől és a depressziótól 1.rész

A televízióban láttam egy filmet egy fiatalasszonyról, aki nagyon félt a macskáktól. Elég volt megpillantania egy ártalmatlan plüsscicát vagy egy fényképet egy macskáról, máris feltámadt benne a félelem.

Félelem a macskától

Egy kísérlet során bekísérték a fiatalasszonyt egy szobába, tőle öt méterre ült az orvos, egy macskával az ölében. A fiatalasszony ott maradt az ajtóban, zavartan tördelte az ujjait, nem tudta, hogyan viselkedjék. Amikor az orvos arra kérte, menjen egy lépéssel közelebb hozzá, a nő idegei felmondták a szolgálatot, sikítva kirohant a szobából.

Később elmondta, hogy gyerekkora óta irtózik a macskáktól. Mindig is kerülte ezeket az állatokat, így egészen tizennégy éves koráig nem okozott gondot neki ez a félelem. Ekkor azonban az osztálytársai rájöttek, hogy fél a macskáktól. Egyszer az egyik osztálytársa hozzávágott egy macskát és eltalálta az arcát. Ettől kezdve a félelem teljesen megváltoztatta az életét. A kísérlet idején kezdve a félelem teljesen megváltoztatta az életét. A kísérlet idején közel állt az ideg összeroppanáshoz. Végül pszichológiai kezelésben részesült. Tizenkét kezelés után eljutott odáig, hogy már félelem nélkül meg tudta nézni a macskafotókat és egy játékcicát óvatosan, egy ujjal meg mert érinteni. Néhány héttel később teljesen megszűnt ez a félelme. Sőt, megfogta már az élő macskát is, korábbi viszolygásának nyoma sem maradt.

A félelem "elfelejtése" - Mindez azt mutatja, hogy az ember "elfelejtheti" a félelmet éppen úgy, mint ahogy "megtanulta" - A kezelés során a pszichológus imaginációs technikát használt. Arra kérte a betegét, hogy helyezkedjék el kényelmesen és lazítsa el magát. Ellazult állapotban képtelenség félelmet érezni. A fiatalasszonynak azt kellett elképzelnie, hogy az utcán találkozik egy macskával, eleinte távolról látja az állatot, később egyre közelebb érnek egymáshoz. A félelem nyilván ismét erőt vett volna rajta, ha nem lett volna teljesen ellazult állapotban, amelyben semmiféle félelmet nem tudott érezni.

A tudatalatti nem képes megkülönböztetni a valóságot a látszattól. Ebben a helyzetben a nő már megtanult nem félni. Csakhamar a valóságban is láthatott macskát és mégsem támadt föl benne a félelem. Egyre nehezebb gyakorlatok következtek, de neki helyt kellett állnia. Végül már arra is képes volt, hogy megsimogassa a macskát. Le tudta győzni a félelmét.

Ebből a példából jól látható, milyen módon tudja elfelejteni az ember a félelmét. Az is nyilvánvaló, hogy egészen mindegy, mitől félünk, ez a módszer mindig segít.


Félelem a repüléstől - Ha hatalmába kerített a repüléstől való félelem, keresse fel szellemi kikapcsolódásának színterét. Lazítsa el magát, és lelki szeme előtt jelenítse meg a célját. Képzelje el, amint egy érdekes helyen kiszáll a repülőgépből. Előbb juttassa el tudatalattijának a világos célképzetet. Csak azután foglalkozzék az oda vezető úttal. Lássa maga előtt, amint bemegy egy utazási irodába és megveszi a repülőjegyet. Ezután élje át, hogy kimegy a repülőtérre, feladja a csomagjait, és hosszú percekig várakozik. "Hallja", amikor felszólítják a beszállásra, és lássa, amint felemelkedik a repülőgép.

Kényelmes helyet kapott a gépen, szép a kilátás és kellemesek az útitársak is. Éljen át minden apróságot. "Lássa", amint a repülő átszeli a felhőket, és amint száll a kék ég alatt és a fehér felhők fölött. Már jön is az utaskísérő a pompás ételekkel, melyek nagyon ízlenek Önnek. A repülőgép ablakán át vessen egy pillantást a mélybe, az elmaradó tájra. Evés után igyon egy kávét, és olvasson egy kicsit. Csakhamar célhoz ér.  Az utaskísérő már fel is kéri a gép utasait, hogy kapcsolják be a biztonsági öveket és hagyják abba a dohányzást. Egyre közeledik a föld. Egészen puhán landol a gép. Csodálatos az idő. Szerettei már várják a repülőtéren. "Lássa" őket, amikor kiszáll a gépből. Üdvözlik egymást, és Ön lelkesen mesél a gyönyörű utazásról.

Ha azt a helyzetet, amelytől fél, minden érdekes, pozitív részletével ellazult állapotban újra meg újra elképzeli, és örömmel, boldogsággal eltelve éli át, akkor a tudatalattija megtanulja, hogy soha többé ne féljen ettől a helyzettől. Ezután már a valóságban is boldogan és örömmel élheti át az utazást. A félelmet elfelejtette.

Fontos, hogy lássa maga előtt az elérendő célt, mert tudatalattijának így tud képet adni arról, amit el akar érni. Ezután már a valóságban is örömmel fog utazni. Engedje szabadjára a képzeletét, és lássa mindig újabb és újabb formában az utazást.

Félelem a szüléstől - Sok asszony fél a szüléstől, holott nagyon szeretne gyereket. Észreveszi, hogy terhes, és pánikba zuhan. Pedig életének legszebb szakasza lehetne ez a várakozás.
Ha Önnel is ez a helyzet, akkor menjen szellemi kikapcsolódásának színterére, és lássa magát a szülés után: örömmel és jókívánságokkal jön a férje és jönnek a rokonai.

Ezután idézze fel a múltat, minden részletével együtt:

• Amikor férje és Ön vágyakoznak a gyermek után
• Amikor az orvosi vizsgálat után viszi a jó hírt a férjének.
• Érezze, hogy a férje a karjaiba veszi Önt és együtt örülnek a gyermeknek.
• Lássa magát, amint megtelnek a formái, és aztán amint vidáman megy a klinikára, amikor eljött az ideje.

Szép szobát kapott, a szobatársnője barátságos, és örömmel vár a szülésre, éppen úgy, mint Ön. Izgatottan beszélgetnek és tervezgetnek. Mit fognak csinálni, ha majd megérkezik a gyermekük. Eltelt egy kis idő, és Ön most átéli a szülést. Bár erőfeszítéseket kell tennie, megkönnyebbülve tapasztalja, hogy alig vannak fájdalmai. Végre aztán ott van a karjában a gyermeke, nemsokára befut a férje is egy nagy csokor rózsával és együtt örül Önnel.

Legalább a terhesség utolsó három hónapjában élje át naponta többször is ezt a helyzetet, teljesen ellazult állapotban (három hónapos technika) Képzeljen el mindig újabb változatokat. Egyszer külön szobában van, és így lehetősége nyílik rá, hogy a saját gondolataival foglalkozzék, máskor kétágyas szobában, mert éppenséggel beszélgetni akar. Élje át a szülést egyszer a klinikán, máskor otthon. Bármit képzel is el, azt vidáman és boldogan szemlélje.

2. rész itt>>>