2012. március 29., csütörtök

Engedje el a betegségeket!

Egy részletet hoztam ma el neked kedves olvasó Kurt Tepperwein "Ha nem boldogít, engedd el!" című könyvéből!

www.judina.com

"A betegségek az életművészet és a lelki fejlődés tanulóévei."
(Novalis)

Engedje el a betegségeket

A lét lényege a harmónia. Ezt a harmóniát ön is megteremtheti önmagában. Kövesse létének feladatát, engedje érvényre jutni igazi énjének tökéletességét, akkor boldogan fog élni, egészséges és elégedett lesz.

Ennek azonban mindenképpen az a feltétele, hogy mindent elengedjen, ami nem tartozik önhöz, ami csorbítja a tökéletességet, ami megzavarja a harmóniát.

Az egészség terén ugyanazok a szabályok érvényesülnek, mint minden egyéb életterületen:

-Gondolati fegyelem
-Tudatos gondolkodás és cselekvés
-Az ok és okozat törvényének ismerete.

Ha egyre-másra hatalmukba kerítik a negatív gondolatok, akkor állítson őrt a tudatába vezető toronyba.
Ha valami negatívat lát közeledni, ez az őr nem fogja beengedni azt a tudatába. Minden olyan gondolat, amely nem hordoz pozitív tartalmakat, kívül fog rekedni a tudatán. Ezeknek az impulzusoknak többé semmi keresnivalójuk az ön fejében!

A megfelelő könyveket fogja olvasni, a helyes rádió- és tévéműsorokra figyel majd, helyesen fog gondolkodni, és ennek következtében építő, igenlő gondolatok fogják eltölteni.

A tudatának kapujába állított őr természetesen arra is figyel majd, hogy mi hagyja el az ön tudatát.
Kifelé sem enged negatív gondolatokat, hiszen ez a gondolat nagyon fontos: az ön sorsát jelentheti. Az őr ennél fogva igen kritikus lesz, ami természetesen az ön javát szolgálja.

Vizsgálja meg gondosan minden gondolatát! Ha rendben van, akkor áldását adhatja rá, hiszen az ön további fejlődését szolgálja.
Ha az emberek ezt az utat járnák következetesen, akkor kiürülnének az orvosok várószobái, akkor gyógyítókra sem lenne többé szükség. Mindenki meggyógyítaná önmagát abban a tudatban, hogy erre mindenki képes. Ez neki is a javára válik, a javíthatatlanokat pedig annyiban segíti, hogy az orvosoknak több idejük maradna rájuk.

Olyan testet kapott, amely megfelel a tudatának, és természetesen a sorsa is olyan, amilyen a tudatállapotának megfelel.. A tudata révén ön határoz!

Azért olvassa ezt a könyvet, mert a lelke ide vezette, mert meg akarta mutatni önnek, hogy mindent elengedhet, ami csak megbetegíti. Sőt, ehhez betegnek sem kell lennie, sorscsapásokra sincs szüksége. Éppen csak a létfeladatának kell megfelelnie, önmaga tökéletességét kell megvalósítania. A változás szükségességének felismerése az első lépés a változáshoz.

Segítségképpen hadd mutassak egy rövid listát a test és lélek összefüggéseiről:

Az allergiák
Elhárítási mechanizmusok.
Mi ellen védekezik vajon a tudatalattija?
Mi az, amit ki nem állhat?
Változtassa meg a magatartását, vagy szakítson vele.

A függőségek
Akár alkoholról, akár nikotinról, drogokról, gyógyszerekről van szó, mindenképpen a problémamegoldás gyengeségét jelzik, menekülést a valóságból, menekülést önmagunktól.
Erősítse meg az öntudatát!
Ismerje meg önmagát, és tűzzön ki célokat, keresse meg a pozitívumot a mindennapi életben! Dobja el a mankóit - járjon!

Szemgyengeség
Mit nem akar "meglátni", tudomásul venni? Lehet, hogy azt nem látja, ami az orra előtt van (távollátás), vagy inkább a távolba, a jövőbe nem akar látni (rövidlátás)? Hagyjon fel az eddigi szűk látókörű gondolkodásmóddal, hiszen akkor az élet legszebb pillanatait nem látja meg!

Felfúvódás
A megoldatlan, megemésztetlen problémák és a fortyogó gondok nem hagyják nyugodni. Miért nem dolgozza fel őket? Miért nem emészti meg végre őket?

Vérnyomás
Magas vérnyomás: szervezetét az állandó terhelés és a sok probléma űzi.
Alacsony vérnyomás: létét az életöröm hiánya, a kedvetlenség, a hajtóerő gyengesége határozza meg.
Mindent meg lehet változtatni - kezdjen hozzá azonnal!

Hasmenés
Gyorsan meg akar szabadulni bizonyos kellemetlen dolgoktól. Gondosan fedje fel az okokat, oldja meg módszeresen a problémákat, és azután bízvást elengedhet mindent.

Nátha
Immunerőit az elhúzódó konfliktusok gyengítik. Szálljon szembe ezekkel a helyzetekkel!

Bőrproblémák (akne, allergiás kiütések stb.)
Bőre is a lélek tükre, és mindent híven megmutat, amit ön elfojt.

Láz
A szervezet hevesen reagál a probléma leküzdésének aktív kísérletére.

Szívfájdalmak
Párkapcsolati gondok, nagy lelki terhek, valakinek az esetleges elvesztése miatti szorongás okozhat ilyen jellegű fájdalmakat. Fedezze fel önmaga számára is a szívét! Szeresse meg önmagát!

Fejfájás
az értelemtől vezérelt emberek gyakran nehezítik meg a saját életüket. A főfájás a fej túlterheltségére utal. Éljen egy kicsit "zsigerből" is, engedje szóhoz jutni az ösztöneit!

Ízületi fájdalmak
A szellemi mozdíthatatlanságot, makacsságot és a csekély rugalmasságot fejezik ki. Ne csak a testét eddze, a szellemnek is kell a mozgás, hogy fitt maradhasson!

Menstruációs fájdalmak
Azt fejezik ki, hogy ön elutasítja tulajdon nőiességét. Fedezze fel, milyen jó egyedinek és nőnek lenni - élvezze a saját nőiségét!

Hátfájás
Erős túlterheltségre és súlyos gondokra utal. Amit lehet, dobjon le a terhek közül!

Székrekedés
Nem tud megnyílni, nem tudja "elengedni" a fölöslegessé vált dolgokat. Ismerje meg a szabadság érzését: szabadítsa fel magát a kényszerek alól!

Legyen a mottója:

"Ha nem az elején kezdjük el, nem remélhetjük, hogy továbbjutunk." (Seume)

2012. március 20., kedd

Érints meg



Kép: katka5212.bloglap.hu

Érints meg, - erre kérlek, - ha kisbabád vagyok!
Ölelj gyakran magadhoz, nélküled "megfagyok"!
Ne csak pelenkázz, mosdass, ha éhezem etess!
Puszild meg arcom százszor, mert így természetes!
Ringass el két karoddal, nyugtasd meg lelkemet,
öledbe bújva érzem, hogy jó szülőm szeret!
Érintésed ha érzem, az biztonságot ad,
Érints meg, ez az érzés, mindig velem marad!

Érints meg, - erre kérlek, - ha gyermeked vagyok,
s nem értem a világot, s félelmeim nagyok.
Ne tarts magadtól távol, ha veled dacolok,
helyemet nem találom, sok még az új dolog!
Keresd az utat hozzám, próbálj megérteni!
könnyű álmokat hozz rám, s akarj érinteni!
Jó éj puszid oly édes, olyan megnyugtató,
mesélő érintésed álomba ringató!

Kamasz fiaddá váltam? Érints meg akkor is!
Lelkem nem érzéketlen, csak más világba visz!
Ne hidd, hogy azért bántlak, mert most komisz vagyok.
Ezer tüském is vágyja az ölelő karod!
Magam felnőttnek érzem, - s hangodra szomjazom,
az élet viharához így alkalmazkodom.
Ketté szakadt világban, még helyem nem lelem,
viselj el hogyha bántlak, s maradj mindig velem!

Érints meg! - erre kérlek, - ha barátod vagyok!
megnyugtat ölelésed, ha más felzaklatott!
Biztató szép szavakkal lelket is önts belém.
értelmet adj a létnek, és tarts tükröt elém.
Kétségeimet vesd el, tudasd: fontos vagyok!
Lehet hogy érintésed, minden, amit kapok.
Ha szomorú a lelkem, vidámíts végre fel,
legyél velem ha baj van, s nem hagylak én sem el!

Kedvesem, éltem párja, most hozzád fordulok,
érintésed, szerelmed, a legszentebb dolog.
Ám tévedés azt hinned, a szenvedély elég.
Ezer félelmem kerget a karjaidba még.
Megnyugtat ölelésed, vigaszt nyújtasz nekem,
lágyan szoríts magadhoz és szebbítsd életem!
Ilyenkor végre érzem, - szemünk együtt ragyog.
Olyannak szeretsz engem, amilyen ÉN vagyok.

Felnőtt gyereked lettem, most már csak az leszek,
s van már saját családom, kiket ölelhetek.
Anyám, s apám karjára mégis számíthatok.
Érints meg most is, kérlek, mikor gyenge vagyok.
Szülői ölelésed, ma is sokat jelent,
így segíts értékelni, múltat jövőt, jelent.
Már én is másképp látlak, jobban becsüllek már.
Ami fájt elfelejtem, az élet jó tanár.

Érints meg még! - ezt kérem - idős szülőd vagyok.
Erős karodra vágyom, mielőtt meghalok!
Érints meg, ahogy egykor érintettelek,
amikor apró voltál, kis, védtelen gyerek.
Ülj le a közelembe, fogd kezem, adj erőt,
simíts az öreg arcon, sok ráncot, vad redőt!
Melegítsd át a szívem, megfáradt tagjaim,
te rólad szólt az élet, a legszebb álmaim.

Aranyosi Ervin

Forrás: portalguru.blogspot.com - Semilin blogja

2012. március 18., vasárnap

Gyógyító erő a lélek

Ezért lehet gyógyító erő a lélek

Széles spektrumú gyógyító erővel rendelkezik, mellékhatások nélkül - ez az elme. Milyen előnyös hatásait találta a bizonyítékon alapuló orvostudomány a meditációnak, a placebóknak, a pozitív gondolatoknak, az önhipnózisnak, a hitnek és a társasági életnek?

A gondolatok, vélekedések és meggyőződések, azaz az elme testünkre és egészségünkre gyakorolt hatása bizonytalan kutatási terület. A New Scientist brit ismeretterjesztő lap összegyűjtötte a legújabb eredményeket és kísérleteket, melyek többek között a bizalom, a pozitív gondolkodás, a meditáció vagy a vallásos hit gyógyító hatását érték tetten.

Meglepő eredmény a placeboszerek hatásosságáról

A placebohatásról szerzett ismereteink szerint az a hit, hogy egy gyógyszer vagy kezelés segíteni fog, még akkor is előidézheti a kívánt hatást, ha a szer vagy kezelés valójában semleges, mert a beteg pusztán cukortablettát vagy sóoldat-injekciót kapott. A kutatók eddig úgy gondolták, ez a hatás csak akkor jelenik meg, ha a kísérleti alanyokkal elhitetik, hogy valóban hatékony gyógyszert kapnak. Úgy tűnik azonban, hogy magában a palacebohatásban való hit is elegendő lehet.

Ted Kaptchuk, a bostoni Harvard Egyetem orvosi karának kutatója a közelmúltban egy kísérlet során irritábilisbél-szindrómában szenvedő betegeknek egy teljesen semleges hatású szert adott. A betegeknek ezt őszintén el is mondták, ugyanakkor hozzátették, hogy ennek ellenére a szer jelentősen csökkentheti betegségük tüneteit azokon az öngyógyító folyamatokon keresztül, melyeket a szellem testre gyakorolt hatása vált ki. Az önkéntesek állapotuk javulásáról számoltak be. A kutatók szerint a javulás titka az lehet, hogy a betegeknek adtak valamit, amiben hihettek, és meggyőző módon elmagyarázták nekik, miként működhet - és ez már elég volt a szervezet öngyógyító folyamatainak beindításához.

Akinek pozitív képe van önmagáról, jobban kezeli a stresszt

Széles körben elfogadott, hogy a szorongás és a negatív gondolatok megbetegítenek. A stressz - az a hit, hogy veszélyben vagyunk - a szimpatikus idegrendszer közvetítésével kiváltja a küzdj vagy menekülj reakciót. Ez a válaszreakció azért alakulhatott ki, hogy megvédjük magunkat a veszélytől, ha viszont hosszú távon fennmarad, akkor növeli többek között a cukorbetegség és a pszichés betegségek kockázatát.

A kutatók mostanában kezdenek rájönni, hogy a pozitív meggyőződések nem pusztán azáltal hatnak, hogy elnyomják a stresszt, önmagukban is vannak pozitív hatásaik. A biztonságérzet vagy az a hit, hogy a dolgok jóra fordulnak, segíthet abban, hogy szervezetünk fenntartsa és helyreállítsa magát. Úgy tűnik, az optimizmus csökkenti a stresszhormonok, például a mellékvesék által kibocsátott kortizol szintjét. Továbbá csökkenti a betegségek iránti érzékenységet azáltal, hogy mérsékli a szimpatikus idegrendszer aktivitását, illetve stimulálja a paraszimpatikus idegrendszert, mely a pihenj és eméssz választ irányítja.

De nemcsak annak lehet előnyös hatása, ha valaki optimistán látja a jövőt, hanem annak is, ha rózsaszínben látja önmagát. Azok az emberek, akik önmagukat pozitívabban értékelik, mint ahogy mások őket, a stresszre mérsékeltebb szív- és érrendszeri választ adnak, vérnyomásuk és pulzusuk gyorsabban helyreáll, továbbá alacsonyabb az alap kortizolszintjük.

A pittsburghi Carnegie Mellon Egyetemen dolgozó David Creswell kísérlete azt mutatja, a pesszimistábbak is segíthetnek magukon. A kutatók vizsga előtt álló diákoknak azt a feladatot adták, hogy írjanak rövid esszéket olyan esetekről, amikor számukra fontos tulajdonságokról tettek tanúbizonyságot, mint például a kreativitás, hit vagy a függetlenség. A feladat célja az volt, hogy növeljék a résztvevők önértékelését. A vizsga napján ezeknek a diákoknak a vizeletében kevesebb adrenalint és más stresszhormont találtak, mint a kontrollcsoport tagjainál. A hatás azoknál volt a legkiugróbb, akik az elején leginkább aggódtak vizsgaeredményük miatt.

A jó barátok egészségre gyakorolt hatása felér a dohányzás elhagyásával

Az emberekkel szembeni attitűdnek komoly hatása lehet az egészségre. A magányos élet növeli a szívroham, a pszichés betegségek, különösen a depresszió kockázatát, míg azok, akik elégedettek társas életükkel, jobban alszanak és lassabban öregszenek. Ez a hatás olyan erőteljes, hogy a magány feloldása ugyanolyan jót tesz az egészségnek, mint a dohányzás abbahagyása - mondja John Cacioppo, a chicagói egyetem kutatója, aki a szociális elszigetelődés hatásait tanulmányozza.

A kutatások szerint azok, akik gazdag társasági életet élnek és érzelmileg mély kapcsolatokat ápolnak, ritkábban betegednek meg, és tovább élnek. Ez részben azért lehet, mert a magányos emberek gyakran nem törődnek eléggé önmagukkal. Cacioppo kutatása szerint azonban ebben szerepet játszhatnak fiziológiai mechanizmusok is. Úgy találta ugyanis, hogy a magányos embereknél felülszabályozottak a kortizolkibocsátásban és a gyulladásra adott reakciókban szerepet játszó gének, a baktériumok ellen küzdő immunsejtek pedig aktívabbak. Úgy véli, az evolúció során az emberi szervezet úgy fejlődhetett, hogy a társas elszigetelődés észlelése beindítja az immunrendszer azon részeit, amelyek a sebgyógyulásban és a bakteriális fertőzés legyőzésében vesznek részt. A csoportban létezés viszont azoknak az immunreakcióknak kedvez, melyekre a - közeli kapcsolatokban gyorsan terjedő - vírusok legyőzéséhez van szükség.

Cacioppo további érdekes felfedezése, hogy a magányosság érzése nem a szociális háló méretétől függ. Ha valaki elégedett társas életével - annak ellenére, hogy csak egy-két jó barátja van - nincs oka aggodalomra. De ha valaki általában véve fenyegetőnek éli meg a közösségben létezést, vagy gyakran érzi magányosnak magát, annak egészsége érdekében ideje változtatnia a hozzáállásán.

A meditáció lassítja az öregedést, erősíti az immunreakciókat

A meditáció egészségre gyakorolt hatásáról még kevés vizsgálat áll rendelkezésre, de ezek arra utalnak, hogy rákos betegeknél erősítheti az immunreakciót, major depresszió esetében (amikor ez a fő kórkép) védelmet nyújthat a visszaesések ellen, és lassíthatja a HIV-vírus szaporodását.

Az amerikai kaliforniai egyetemen dolgozó Clifford Saron kutatása szerint a meditáció az öregedést is lassíthatja. A telomerek, a kromoszómát alkotó DNS-szál végein található, védelmi funkciót ellátó, többszörösen ismétlődő szakaszok, a sejt minden egyes osztódásakor rövidebbé válnak, és így szerepet játszanak az öregedésben. A kutató nemrégiben arra az eredményre jutott, hogy a telomereket felépítő egyik enzim szintje magasabb azokban az emberekben, akik háromhónapos meditációs gyakorlaton vettek részt, mint a kontrollcsoport tagjainál.

A meditáció valószínűleg csökkenti a stresszválaszt, a meditáló embereknél ugyanis alacsonyabb kortizolszintet találtak. Egy kutatás azt is kimutatta, hogy a meditáció változásokat idéz elő az amygdalában, az agy azon részében, mely a félelemérzésért felelős, és válaszol a fenyegetésekre. Egy képalkotásos vizsgálat pedig azt az eredményt hozta, hogy már egyetlen tizenegy órás meditációs tréning is szerkezeti változásokat okozhat az agyban.

Az önhipnózis segíthet a bélbetegségekben

Peter Whorwell, a manchesteri egyetem kutatója hosszú évek óta gyűjti a bizonyítékokat arra, hogy a hipnózis segíthet az irritábilisbél-szindróma kezelésében. Eljárása során ismerteti pácienseit a bélrendszer működésével, majd megtanítja őket arra, hogy vizuális és tapintási érzetek használatával képzeljék el, hogy bélrendszerük normálisan működik. Eredményei szerint hipnózisban betegeinek egy része csökkenteni tudta belei összehúzódását, ami tudatos kontrollal nem sikerülhet, bélfaluk pedig kevésbé érzékennyé vált a fájdalomra.

A hipnózis hatásairól végzett kevés klinikai kísérlet szerint a módszer segíthet a fájdalom elviselésében, továbbá a szorongás, a depresszió, az alvászavar, az elhízás vagy akár a pikkelysömör gyógyításában. Nehéz ugyan jó hipnoterapeutát találni, de Whorshell szerint a lényeg az önhipnózis, melyet az ember hozzáértő segítségével könnyen megtanulhat.

A hit, az életcél, az életfeladat szintén véd a stressz okozta káros hatásoktól

A gondolatok és meggyőződések gyógyító hatására irányuló kutatások közül azok a legvitatottabbak, amelyek a vallásos hit hatásaira kérdeznek rá. Ezeknél a vizsgálatoknál gyakran megkérdőjelezik mind a módszertant, mind pedig a tudós elfogulatlanságát. Néhány kutató a placebóval állítja párhuzamba a vallásos hit egészségre gyakorolt hatásának mechanizmusát: bízni abban, hogy valamilyen isten meggyógyít ugyanolyan hatékony lehet, mint hinni egy gyógyszerben vagy orvosban.

Paolo Lissoni, a milánói San Gerardo Kórház orvosa viszont úgy gondolja, hogy a spiritualitáshoz kapcsolódó pozitív érzések ténylegesen hasznos fiziológiai válaszokat keltenek. Egyik kutatása során például arra az eredményre jutott, hogy a mélyen vallásos, előrehaladott tüdőrákban szenvedő betegek jobban reagálnak a kemoterápiára, és tovább életben maradnak, mint azok, akiket orvosaik úgy írtak le, mint akiknek kevés hitük van. A felmérésben követett hívők 40 százaléka még három évvel később is életben volt, míg a kontrollcsoport tagjainak csupán kevesebb, mint 10 százaléka.

Megint mások úgy vélik, valójában itt az a lényeg, hogy valaki rendelkezik-e életcéllal, bármi legyen is az. Ha van elképzelés arról, hogy miért van valaki a világon, és melyek a fontos dolgok az életében, akkor ez erősíti azt az érzést, hogy az illetőnek ellenőrzése van az események fölött, amelyek így kevesebb stresszt okoznak. De már pusztán annak is hasonló hatása lehet az egészségre, ha több idő jut olyan tevékenységekre, amelyeket az illető szeret és értelmesnek talál.

Címkék: hipnózis, hit, közösség, meditáció, pozitív gondolkodás, pszichológia, placebo, lélek, gyógyítás, címkefelhő

szerző: origo.hu

Forrás: http://richpoi.com/cikkek/eletmod/ezert-lehet-gyogyito-ero-a-lelek.html

2012. március 17., szombat

Az igazi boldogság természete

A boldogság természetének egyik legismertebb szakértője és kutatója a Dalai Láma, Tendzin Gyatso.
Ami rögtön el is gondolkodtatja az embert, hogy vajon ő mit ért boldogság alatt, és vajon az mennyire különbözik attól, amit mi magunk értünk alatta. Olvassák el gondolatait, próbáljunk meg közelebb kerülni a boldogsághoz.

Most vizsgáljuk meg a boldogság természetét. Először is vegyük észre, hogy a boldogság relatív. Körülményeinktől függően más- és másféleképpen éljük meg. Aminek egyikünk örül, attól másikunk esetleg szenved. A legtöbben nagyon bánnánk, ha életünk hátralévő részét börtönben kellene töltenünk. Ugyanakkor a bűnöző, akire halálbüntetés vár, bizonyára boldogan kiegyezne életfogytiglani börtönbüntetéssel…

Az érzéki örömök hajszolása nem vezet eredményre

Lehet persze úgy érvelni, hogy rendben van, tegyünk különbséget átmeneti és tartós boldogság, csalóka és igazi boldogság között, de amikor az ember majd' szomjan hal, akkor csak egyvalami boldogíthatja: a víz. Ez nem vitás. Ha életben maradásunkról van szó, szükségleteink természetszerűleg oly parancsolóak, hogy erőfeszítéseink elsősorban ezek kielégítésére irányulnak. Csakhogy a fennmaradás ösztöne fizikai szükséglet, ennélfogva a testi igények kielégítése szigorúan arra korlátozódik, amit az érzékek közvetítenek. Nem indokolt tehát, hogy minden körülmények között a pillanatnyi érzéki örömöket keressük. Sőt ha jobban meggondoljuk, az érzéki impulzusok kielégítésekor tapasztalt rövid mámor talán nem sokban különbözik a szenvedélyének hódoló kábítószeresétől. Az átmeneti megkönnyebbülést hamarosan felváltja az újraéledő vágy. És ahogy a kábítószer-élvezet végül csak bajt okoz, ugyanúgy a legtöbb olyan dolog is, amit érzéki vágyaink kielégítése érdekében teszünk. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy helytelen bizonyos tevékenységekben örömöt lelnünk. De be kell látnunk, hogy érzékeinket képtelenség egyszer s mindenkorra kielégíteni..

Ha úgy próbáljuk kielégíteni pillanatnyi vágyainkat, hogy közben nem vesszük figyelembe mások érdekeit, megfosztjuk magunkat a tartós boldogság esélyétől...

A belső béke 

Tapasztalatom szerint az igazi boldogság legfőbb jellemzője a béke: a belső béke. Ez nem valamiféle "elszállt" érzés. Nem is az érzelem hiánya. Ellenkezőleg, a béke, amiről beszélek, a másokkal való törődésben gyökerezik, és nagyfokú érzékenységet és érzelmet foglal magába. Jóllehet én személy szerint nem állíthatom, hogy ebben nagyon messzire jutottam, de már az is, hogy erre törekszem, a békesség érzésével tölt el.

A boldogság legfőbb jellemzője tehát a belső béke. Ez megmagyarázza azt a paradoxont, hogy míg vannak emberek, akik minden anyagi jólét ellenére elégedetlenek, addig mások a legnehezebb körülmények között is boldogok maradnak... ha képesek vagyunk megteremteni belső békénket, akkor bármilyen nehézséget hozzon is számunkra az élet, alapvetően jól fogjuk érezni magunkat. És bár ebben a külső tényezőknek kétségkívül fontos szerepük van, tévedés lenne azt hinnünk, hogy ezek valaha is képesek bennünket tökéletesen boldoggá tenni.

Különböző szempontok

Alkatunk, neveltetésünk és életkörülményeink tagadhatatlanul befolyásolják boldogságélményünket. Az sem vitás, hogy bizonyos dolgok hiányában nehezebb elérnünk a boldogságot. Egészség, barátok, szabadság, bizonyos fokú jólét - ez mind hasznos és értékes számunkra. Az egészség önmagáért beszél. Mindannyian egészségesek akarunk lenni. Ugyanígy szükségünk van barátokra is, függetlenül attól, hogy milyen körülmények között élünk vagy éppenséggel mennyire vagyunk sikeresek... A szeretet okozta elégedettség megtapasztalásához barátokra van szükségünk, akik viszonozzák érzelmeinket. Barát persze többféle van. Akad olyan, aki igazából nem a másik emberhez, hanem annak státusához, pénzéhez, hírnevéhez ragaszkodik. De én nem az ilyen felszínes barátokról beszélek, hanem azokról, akik életünk nehéz szakaszaiban mellettünk állnak.

A szabadság - vagyis a boldogságra való törekvésnek és saját véleményünk kialakításának, illetve kifejezésének joga - ugyancsak hozzájárul belső békénk megteremtéséhez. Bizonyos társadalmakban, ahol ez nem megengedett, az emberek semmilyen közösségben, még saját családjukban sem érzik magukat biztonságban: mindenütt akadnak besúgók. De aki a gyanakvás légkörében él, kételkedik a másik jó szándékában, és alapvetően senkiben sem bízik, az hogyan lehetne boldog?

A jólét - nem is annyira az anyagi javakban megmutatkozó, mint inkább a szellemi és érzelmi gazdagság értelmében vett jólét - szintén jelentős mértékben hozzájárul belső békénk kialakulásához. Itt megint csak a tibeti menekültekre utalnék, akiknek semmijük sem volt, mégis boldogultak valahogy.

A fentiek tehát mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén jól érezze magát. De a belső béke és biztonság érzése nélkül mit sem érnek. Hogy miért? Azért, mert mint láttuk, anyagi javaink gyakran szorongást keltenek bennünk...

Nem vagyunk sérthetetlenek: jöhet betegség, fájdalom. Belső béke nélkül tehát nincs esélyünk a tartós boldogságra.

Külső tényező nem hozhat belső békét 

Hol találjuk hát a belső békét? Erre nincs recept, de egyvalami bizonyos: külső tényező nem hozhatja létre. Hiába fordulnánk érte orvoshoz, ő legfeljebb valami antidepresszánst vagy altatót írhatna fel nekünk... A belső béke, amely a tartós - és így az értelmes - boldogság előfeltétele, szerintem ugyanúgy érhető el, mint bármi más az életben: először meg kell határoznunk a kiindulópontot és a szükséges feltételeket, azután hozzá kell látnunk ezek szorgalmas munkával történő megvalósításához. Ez kettős feladat: kerülnünk kell azt, ami hátráltat bennünket, és törekednünk kell arra, ami előbbre visz.

A belső békéhez szükséges feltételek közül a legfontosabb a hozzáállásunk... Az első lépés a belső béke felé tehát a hozzáállásunk - az, hogy hogyan reagálunk a külső körülményekre. Sántidéva, a szent életű indiai bölcs ezzel kapcsolatban megjegyzi: nincs annyi bőr a világon, amennyivel beboríthatnánk az egész földet, hogy soha többé ne menjen tüske a talpunkba, de nem is kell. Elég egy akkorka darab, amekkora a talpunkat beborítja. Más szóval a külső körülményeken nem mindig tudunk változtatni, de a hozzáállásunkon igen.

A belső béke és így az igazi boldogság másik fő forrását természetesen a boldogság keresése közben végrehajtott cselekedeteink jelentik. Ezek pozitív, semleges vagy negatív hatásúak lehetnek. Ha megnézzük, mi különbözteti meg a tartós boldogságot előmozdító cselekedeteket azoktól, amelyek csak átmeneti jóérzést nyújtanak, akkor azt találjuk, hogy az utóbbiak esetében magának a cselekedetnek nincs pozitív értéke. Például megkívánunk valami édességet, kinézünk magunknak egy divatos ruhadarabot, vagy kipróbálunk olyasmit, amiben még nem volt részünk. Igazából egyikre sincs szükségünk. Egyszerűen csak meg akarjuk szerezni azt a tárgyat, élvezni akarjuk azt az élményt vagy érzést - és különösebb gondolkodás nélkül meg is tesszük. Nem mondom, hogy ez szükségképpen rossz. Az ember természetéből adódóan vágyik a megfoghatóra: látni, tapintani, birtokolni akarunk...

Dalai Láma
Mérlegeljük a helyzeteket

Ami a békességhez és tartós boldogsághoz vezető cselekedeteket illeti, nézzük meg például, mi történik, ha valami olyat teszünk, amit fontosnak érzünk. Mondjuk kiötlünk és kemény munkával meg is valósítunk egy közösségünk számára hasznos tervet. Az ilyen típusú cselekvéshez ítélőképességre van szükség. Mérlegelnünk kell a különféle tényezőket, köztük azt, hogy tervünk megvalósítása milyen hatással lesz vagy lehet ránk és másokra. Ebben az értékelési folyamatban automatikusan felmerül az erkölcsösség kérdése, vagyis hogy szándékolt cselekedeteink erkölcsösek-e. Tehát, még ha első impulzusunk esetleg arra ösztökél is, hogy célunk elérése érdekében valamilyen hamissághoz folyamodjunk, a mérlegelés során belátjuk, hogy az ilyen viselkedés rövid távon talán eredményes, de hosszú távon csak bajt okoz. Így aztán tudatosan lemondunk erről a lehetőségről, és egy másikat választunk. Ha célunkat kitartó erőfeszítéssel és önfeláldozással érjük el, mérlegelve a számunkra várható rövid távú előnyöket, illetve a mások boldogságát érintő hosszú távú hatásokat, és lemondva az előbbiekről az utóbbiak kedvéért, akkor megtalálhatjuk azt a boldogságot, amelyet béke és igazi elégedettség jellemez...

Erkölcsösség és spiritualizmus 

A fentiek alapján fontos, hogy különbséget tegyünk erkölcsös cselekedet és spirituális cselekedet között. Erkölcsös cselekedet az, amivel nem sértjük mások boldogságát, illetve a boldogsággal kapcsolatos várakozását. A spirituális cselekedetet pedig a korábban említett szeretet, együttérzés, türelem, elnézés, alázat, tolerancia stb. jellemzi; ezek feltételezik a mások jólétével való valamilyen szintű törődést. Azt tapasztaljuk, hogy nem szűk önérdektől vezérelt, hanem másokra tekintettel levő (spirituális) cselekedeteink tulajdonképpen nekünk is javunkra válnak. Mi több, értelmessé teszik az életünket. Nekem legalábbis ez a tapasztalatom. Életutamra visszatekintve határozottan kijelenthetem, hogy a dalai láma tisztségének betöltése, az ezzel járó politikai hatalom és viszonylagos gazdagság mind eltörpül a mellett a boldogság mellett, amit mások megsegítése okozott számomra.

Társas lények vagyunk

Kiállja ez a tétel az elemzés próbáját? Csakugyan a mások javát szolgáló viselkedés kínálja a legjobb utat az igazi boldogsághoz? Gondoljuk csak végig a következőket. Mi emberek társas lények vagyunk. Mások cselekedeteinek következményeként jövünk a világra. Életben maradásunk ugyancsak másoktól függ. Ha tetszik, ha nem, szinte minden pillanatban embertársainkra vagyunk utalva. Éppen ezért nem meglepő, hogy a legtöbb boldogságot kapcsolatainkban találjuk. Abban sincs semmi különös, hogy az szerzi számunkra a legnagyobb örömöt, amikor a másokkal való törődés motivál bennünket. De ez még nem minden. Az önzetlen cselekedetek nemcsak boldogságot hoznak számunkra, hanem szenvedésünket is csökkentik. Nem arról van szó, hogy akinek cselekedeteit mások boldogságának előmozdítása vezérli, azt szükségképpen kevesebb szerencsétlenség éri, mint akit nem ez vezérel. A betegség, a halál, a különféle sorscsapások valamennyiünket egyaránt sújtanak. De a belső békénket aláásó szenvedés, szorongás, frusztráció, csalódottság - határozottan csökken. Másokkal törődve kevesebbet aggódunk magunk miatt, s így szenvedésünket nem érezzük annyira kínzónak.

Mit szűrhetünk le mindebből? Először is azt, hogy mivel minden cselekedetünknek egyetemes dimenziója van, amennyiben hatással lehet mások boldogságára, szükségünk van az erkölcsre, amely biztosítja, hogy ne okozzunk rosszat másoknak. Másodsorban pedig azt, hogy az igazi boldogságot olyan spirituális tulajdonságok és képességek teszik, mint a szeretet, együttérzés, türelem, tolerancia, megbocsátás, alázat és így tovább. Ezek biztosítják a boldogságot nekünk és másoknak egyaránt.

2012. március 16., péntek

MAGYAR VAGYOK


Petőfi Sándor
1847

Magyar vagyok. Legszebb ország hazám
Az öt világrész nagy terűletén.
Egy kis világ maga. Nincs annyi szám,
 Ahány a szépség gazdag kebelén.
Van rajta bérc, amely tekintetet vét
a Kaszpi-tenger habjain is túl,
És rónasága, mintha a föld végét
Keresné, olyan messze-messze nyúl.

Magyar vagyok. Természetem komoly,
Mint hegedűink első hangjai;
Ajkamra fel-felröppen a mosoly,
De nevetésem ritkán hallani.
Ha az öröm legjobban festi képem:
Magas kedvemben sírva fakadok;
De arcom víg a bánat idejében,
Mert nem akarom, hogy sajnáljatok.

Magyar vagyok. Büszkén tekintek át 
A múltnak tengerén, ahol szemem
Egekbe nyúló kősziklákat lát,
Nagy tetteidet, bajnok nemzetem.
Európa színpadán mi is játszottunk, 
S mienk nem volt a legkisebb szerep;
Úgy rettegé a föld kirántott kardunk,
Mint a villámot éjjel a gyerek.

Magyar vagyok. Mi mostan a magyar?
Holt dicsőség halvány kisértete;
Föl-föltünik s lebúvik nagy hamar
-Ha vert az óra - odva mélyibe.
Hogy hallgatunk! A második szomszédig
Alighogy küldjük életünk neszét.
S saját testvérink, kik reánk készítik
A gyász s gyalázat fekete mezét.

Magyar vagyok. S arcom szégyenben ég,
Szégyenlenem kell, hogy magyar vagyok!
Itt minálunk nem is hajnallik még,
Holott máshol már a nap úgy ragyog.
De semmi kincsért s hírért a világon
El nem hagynám én szülőföldemet,
Mert szeretem, hőn szeretem, imádom
Gyalázatában is nemzetemet!







2012. március 11., vasárnap

Hogyan teremts Belső Csendet?




Nemrég Erhart Kaestnertől olvastam egy rövid történetet „Mire való a csönd?” címmel. Így szólt:

"A magányosan élő szerzetes remetéhez egyszer emberek jöttek. Megkérdezték tőle:

- Mire való, hogy életed nagy részét itt töltöd el csöndben és magányban?
A remete éppen azzal foglalatoskodott, hogy vizet mert egy ciszternából, az esővíz összegyűjtésére szolgáló mély kútból. Fölfigyelt a kérdésre, s munka közben odaszólt a látogatóknak:
- Nézzetek bele a ciszternába! Mit láttok?
Az emberek kíváncsian körülvették a szerzetest, és próbáltak beletekinteni a mély kútba:
-Nem látunk semmit – mondták kisvártatva.
A remete abbahagyta a vízmerítést, pár pillanatnyi csöndet tartott. A látogatók feszülten figyeltek rá, mozdulni sem mertek:
- Most nézzetek bele a kútba egyenként, csöndesen. Mit láttok?
A látogatók érdeklődéssel hajoltak egyenként a kút fölé, s felkiáltottak:
- Saját arcunkat látjuk a kútban!
- Bizony, amíg zavartam a vizet – mondta a remete -, nem láttatok semmit. De a csöndben és a nyugalomban megismeritek önmagatokat.
A látogatók megértették a remete tanítását."

Nyüzsgő, rohanó világ élünk, folyamatos információáradat vesz körül, ami újabb és újabb érdekes és fontosnak tűnő dolgot kínálva csábítja el és tartja fogva figyelmünket, és azt a félelmet kelti bennünk, hogy „lemaradunk”, ha ezt kihagyjuk.

Ha nem akarod teljesen elveszíteni a kapcsolatot önmagaddal, ha tudni akarod, hogy kik és milyen vagy, és hogy TE, mit akarsz, mire vágysz, akkor néha le kell lassítanod, félre kell állnod a leállósávban, hogy meghalld a saját hangodat, magadat.

9 tipp, hogy közelebb kerülj önmagadhoz, és a belső csendhez

1. Csökkentsd külső zajt!

Hadd kérdezzem meg: Naponta hány órát töltesz TV-zéssel, háttérrádiózással, céltalan szörföléssel az interneten? Mennyi időt töltesz bulvársajtó olvasásával? Beszélgetéseid hány százalékát teszi ki az üres fecsegés, pletykálás?
Ezek egyrészt igencsak céltalan és időt rabló tevékenységek, másrészt arra sarkallnak, hogy mindennel és mindenkivel foglalkozz, csak magaddal ne. Kapcsold ki, vagy csökkentsd a TV-zést, rádiózást, illetve olyan műsorokat nézz, ami valóban érdekel, ami a fejlődésedet szolgálja, és jó érzéssel tölt el. Az internetet elsősorban a munkádhoz vagy a hasznos információk összegyűjtésére használd, illetve határozd el, hogy hetente maximum 2 órát töltesz szörföléssel (ha már nem tudsz lemondani róla). Kerüld az olyan személyek társaságát, akikkel a társalgás csak pletykálkodással, panaszkodással telik, akik energiavámpírként szívják le az életerődet.


2. Menj ki a szabadba!

A madárdal, a bogárzümmögés, a vízcsobogás-hullámzás hangjai természetes hangok, így sokkal inkább egy hullámhosszon rezegnek lényed belső hangjával, mit a városi, mesterséges zajok. A természet hangjai és a környezet évszakonkénti változása közelebb visz önmagunkhoz és az Élet változásainak megértéséhez. Arról nem is beszélve, hogy a napfény és a friss levegő energiával töltenek fel.

3. Mozgás!

Annak ellenére, hogy külső aktivitást igényelnek, egyes mozgásformák mégis hatékony segítséget nyújtanak a belső csend megteremtésére, a befelé figyelésre. Ilyen például a jóga, tai-chi, úszás, kocogás.

4. Írj naplót!

Az Önmagaddal való kapcsolat megteremtésének az egyik legjobb módja a naplóírás. Ezt teheted napi, heti rendszerességgel, úgy hogy leírod a nap eseményeit is, de csinálhatod azt is, hogy a legmélyebb gondolataikról és érzéseikről írsz és csak akkor, amikor felgyűltek benned a dolgok.
Az írás gyógyít: a fogalmazás révén rendszerezi a gondolatokat, mélyebb belátásra késztet, oldja a feszültséget, így hangulatilag és érzelmileg kiegyensúlyozottabbá tesz. Az írás, mint tevékenység, sajátos meditatív állapotot idéz elő.

5. Alkoss!

Hasonlóan nyugtató agyhullámokat és hangulatállapotot eredményeznek a különböző kreatív, manuális tevékenységek, mint a festés, rajzolás, agyagozás, kötés, horgolás, kertészkedés, főzés, vagy akár az éneklés, zenélés, mantrázás is. Az ilyen alkotó hobbik – ahol nincsenek valós vagy kreált merev szabályok – közelebb visznek önmagadhoz, segítenek érzéseid és vágyaid kifejezésében, a személyiséged kibontakoztatásában.

6. Meditálj!

A meditáció: szemlélődést jelent, miközben tudatunkkal egy gondolatra érzésre vagy tárgyra koncentrálunk.
Meditálni számtalan módon lehet: ülve vagy fekve, egyedül vagy csoportosan, a szobában vagy a szabadban, zenével vagy a nélkül. A meditáció lehetővé teszi, hogy jobban megértsd életed minden mozzanatát, azt hogy mi zajlik benned, vagyis fejleszti az önismereted.

7. Figyeld a légzésedet!

Az egyik leggyorsabb és bárhol, bármikor alkalmazható módszer ahhoz, hogy befelé figyeljünk a lélegzet-meditáció.
(Fantasztikus a magyar nyelv: lélegzés – LÉLEK léteZÉS…) Amikor a ki és belélegzésre összpontosítasz, egyszerűen nem tudsz máson gondolkodni. Egy pillanatra mintha megállna az idő, nem foglalkoztatnak a múlt sérelmei, a jövő tevei, a befizetetlen számlák. Teljesen megélheted az Itt és Most –ot, a belső csendet.

8. Csend-kúra

Határozd el, hogy egy napig kizárod a külső hangforrásokat – TV, rádió, mobil – és te sem beszélsz.
Bár hangot nem adsz ki, mégis azt fogod tapasztalni, hogy folyamatos párbeszédet folytatsz önmagaddal. Most tudatosíthatod azokat a régi lemezeket, amelyek régóta szólnak benned, amelyek meghatározzák életed irányát és minőségét, amelyek alapján döntéseket hoztál, célokat tűztél ki, érezted jól vagy elégedetlennek magadat a bőrödben. Hogy tetszik a lemez? Pozitív vagy negatív? Milyen érzéseket kelt benned?

9. Légy jelen a pillanatban!

Rengeteg rutin dolgot végzünk egy nap: beágyazunk, elmosogatunk, kinyitjuk és bezárjuk, a kulccsal az ajtót stb. Ezek olyan automatikusan mennek, hogy szinte már fel sem tűnnek, nem is tudatosulnak (legfeljebb csak akkor, amikor a buszmegállóban állva bevillan a kétely, hogy vajon bezártam az ajtót, és kénytelen vagy visszamenni).
Válassz ki minden nap egy cselekvést, és figyelj arra, amikor csinálod. Próbálj minden érzékszerveddel minél többet felfogni belőle.
Pl.: ha virágot ültetsz át, figyeld meg milyen színű a föld, milyen a tapintása (hűvös vagy meleg, száraz vagy nyirkos?) van-e illata, milyen a hangja, ahogy a virág köré szórod.

Melyiket próbálod ki legelőször?


Szerző: Szabó Szilvia http://azirastukreben.hu


Alapértékeid meghatározása

-Ami igazán számít- 
"Szívednek fenekére letekintvén láthatod csak, ki vagy, kivé leszel." 
Jemima Wilkinson

1785-ben, négy évvel a függetlenségi háború után, tizenhárom újonnan függetlenné vált állam képviselői találkoztak Philadelphiában, hogy megvitassák az ország első alkotmánya, a Konföderációs Cikkelyek módosításával kapcsolatos igényeiket. Az első találkozót további megbeszélések követték. Két évbe tellett, mire kidolgozták a módosított Cikkelyek végső változatát. Eredetileg csak a hibákat akarták kijavítani, végül azonban a Konvenció szinte teljesen átírta a Cikkelyek szövegét. Ennek során a törvényalkotók olyan kérdésekre keresték a választ, mint: Mik életünkben a legfontosabb dolgok? Mely állampolgári jogok képviselik a legnagyobb értéket a többség szemében? Minek hatására lépne háborúba az ország? Miért adnák akár életüket is az állampolgárok?

A törvényalkotók az ország vezetését olyan kormányra akarták bízni, amely minden addigi létezőtől különbözött.  gyarmatosított ország fájdalmas tapasztalataiból tanulva elegük volt abból, hogy királyokkal és bonyolultan működő kormányokkal kelljen folyamatosan bajlódniuk. Különösen úgy, hogy eközben szinte semmilyen jogkörrel nem rendelkeztek. Ezért úgy döntöttek, alaposan átgondolják, milyen szerepköröket kell betöltenie a kormánynak egy szabad emberekből álló nemzet életében. Az országot először is nem egy teljhatalmú uralkodóra, hanem egy független, mégis egymással együttműködésben funkcionáló törvényhozó, végrehajtó és bírói testületre bízták. A szervezetek jogosultságainak megállapításakor elsődleges szempont volt, hogy egyetlen személy vagy szervezet se legyen képes egymagában ellenőrzése alá vonni a kormányzatot. A hatalommegosztás hatékony működéséről beépített "fékek és egyensúlyok" rendszere gondoskodott.

A törvényalkotók munkája során az Angliával folytatott hosszas háborúskodás közben felszínre került értékek megőrzése is fontos szempont volt. Ezek egy részét már a III. György király által kilenc évvel korábban aláírt Függetlenségi Nyilatkozat is tartalmazta. "Minden ember egyenlőként teremtetett, az embert teremtője olyan elidegeníthetetlen Jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint a jog a boldogságra való törekvésre." - írja a dokumentum. Ez például az egyik olyan alapérték, amely azóta is társadalmunk egyik vezérlő értéke.

Szintén itt olvasható, hogy a kormányzat "törvényes hatalma a kormányzottak beleegyezésén nyugszik. Ha bármikor, bármely kormányforma alkalmatlanná válik e célok megvalósítására, a nép joga, hogy az ilyen kormányzatot megváltoztassa vagy eltörölje, és új kormányzatot létesítsen." Emellett számos olyan alapérték volt, amelyeket az egyes államok alkotmánya már tartalmazott. A philadelphiai megbeszélések és az azóta regnáló kormányzatok munkája mind-mind ezen alapértékek figyelembevételével folyt, és folyik mind a mai napig.

Annak érdekében, hogy ne csak a küldöttek, hanem az általuk képviselt államok minden polgára számára ugyanazt jelentsék ezek az értékek, írásban rögzítették azok meghatározását. Miután minden értéket részletesen megfogalmaztak, az egészet egyetlen Küldetésben foglalták össze. Gyakorlatilag ez az Alkotmány bevezetése. "Mi, az Egyesült Államok népe, attól a szándéktól vezérelve, hogy tökéletesebbé tegyük az Uniót, megvalósítsuk az igazságosságot, biztosítsuk a közjót, biztosítsuk a szabadság áldásait magunk és utódaink számára, meghagyjuk és bevezetjük az Amerikai Egyesült Államok jelen Alkotmányát."

Az Alkotmányt 1787-ben írták alá, röviddel ezután pedig mind a tizenhárom állam ratifikálta a dokumentumot. Jelentőségét az mutatja, hogy több mint kétszáz évvel később ez az egyezmény még ugyanolyan hatékonyan képes szabályozni a világ egyik legbefolyásosabb demokráciájának működését. Minden egyes törvényt, amelyet a Kongresszus vagy az egyes államok törvényhozása alkot, elfogadása előtt alkotmányossági szempontból beható vizsgálatnak vetik alá. Az Alkotmány ma is az ország egész népének értékrendszerét, illetőleg a kormányzat ezen értékrendszeren belül betöltött szerepét tükrözi. Az Egyesült Államok növekedésével az Alkotmányt többször is módosították. Ezekre a változtatásokra esetenként a Függetlenségi Nyilatkozatban rögzített alapértékek pontosabb megfogalmazása miatt volt szükség. Ilyen alapérték volt például az Emberi Jogok Nyilatkozata (Bill of Rights).

A kormány szerepének változása is módosításokat tett szükségessé. Az amerikai nép mélyen tiszteli az Alkotmányt és módosításait. Jelentőségét az is jól mutatja, hogy a dokumentum filozófiája és tartalma, valamint az ország kormányszerkezete a világ sok más demokráciája számára szolgált már példaképül az elmúlt évszázadok során.

Ebben a második részben bemutatok egy eljárást, amely sok tekintetben emlékeztet az Alkotmány megalkotását megelőző folyamatokhoz. Maga a folyamat nem újdonság. Nem is az alapító atyák alkalmazták először. Alapjai alapvető törvények és történelmi múltra visszatekintő eszmék voltak. A történelem nagyjainak többsége alkalmazta a folyamatot - volt, aki tudatosan, volt, aki pedig csak ösztönösen.

Folytatás>>>
























A pozitív, optimista gondolkodás a hosszú élet titka is


-HÍREK A NAGYVILÁGBÓL-

www.judina.com

A hosszú élet egyik titka az optimista hozzáállás. A belső motiváltság a pozitív világszemléletre döntően befolyásolja, hogy milyen minőségben éljük napjainkat. Az optimista szemléletű, boldogabb emberek egészségesebbek és tovább élnek, mint borúlátó embertársaik - ezt már kutatók állapították meg.


Akkor gondolkodom pozitívan, ha optimistán állok az életemet érintő kérdésekhez, számba veszem, hogy vannak kockázatok, és igyekszem úgy élni, hogy megelőzzem a bajt. A pesszimista gondolkodásmód több más rizikófaktor mellett növeli például a szívinfarktus kockázatát.

Mire hat ki az optimizmus?

Először is az optimista hozzáállás hat arra, hogy hogyan küzdünk meg a problémáinkkal. Akinek jó kedve van és derű veszi körül, az fokozottabban figyel a világ eseményeire, minek köszönhetően a probléma megoldásához szükséges összetevőkre is hatékonyabban tud összepontosítani. Pozitív hangulatban könnyebben hozunk döntéseket is, védelmezzük magunkat a depresszió ellen, életterveket állítunk fel, amikről tudjuk, hogy meg fogjuk valósítani.

Az optimista hozzáálláson túl fontos, hogy társas környezetben éljünk: a társak támogatása semlegesíti a negatív érzéseinket, könnyebben dolgozzuk fel a stresszt, könnyebben gyógyulunk fel a betegségekből, míg a magányban hajlamosabbak vagyunk egészségünket károsító magatartást felvenni.

Az egészségmegőrzés szempontjából fontos az ún. jövőorientáltság is - ez egy olyan beállítódás, amikor számolunk a jövővel, észleljük a kockázatot, és ennek érdekében a jelenben egészségesebben élünk. Vagyis a jövőorientált emberek általában nem dohányoznak, mert tudják, hogy az hosszú távon káros az egészségre, ehelyett hajlamosabbak többet sportolni és tenni azért, hogy kevesebb stresszel kelljen megbirkózniuk.

Akik nem jövőrientáltak, azok a mának élnek és általában irreálisan gondolkodnak saját magukról: őket nem érheti baj, velük nem történhet semmi rossz, ők nem kaphatnak tüdőrákot, nem lehetnek AIDS-esek a sportszerű szextől, és azt gondolják, bármikor le tudnak szokni a drogról vagy a játékszenvedélyről, azaz nem számolnak azzal sem, hogy igenis függők lettek és a függőségből való kigyógyulás nehéz. Természetesen nem görcsös odafigyelés szükségeltetik az egészséges életmódhoz, hanem tudatos beállítódás: "Tudom, hogy egy életem van, és számolva a kockázatokkal vigyázok rá."

Nem minden ember képes a pozitív hozzáállásra, ennek genetikai alapjai is vannak. Azonban az örömre és pozitív gondolkodásra való képesség fejleszthető, tanulhatjuk az optimizmust. Ehhez igénybe vehetjük saját akaratunkon túl a különféle pszichoterápiák erre kiélezett változatait. De emellett azzal az egyszerű mondattal is csiszolhatunk hozzáállásunkon, hogy: mától kezdve úgy szemlélem a világot, hogy mi a jó benne és nem azt keresem, hogy mi a rossz.

Sokat segíthet az is, ha minden nap lefekvés előtt a pozitív dolgokra koncentrálunk és leírjuk, hogy ebben a napban milyen események érintettek bennünket pozitívan. Egy pesszimista ember első este lehet, hogy üres papírral a kezében alszik el, de a következő napon már lehet, hogy lesz rajta egy feljegyzés. Ilyen apró változásokon is múlik pszichés jóllétünk.

A hosszú élet titka: optimizmus vagy pesszimizmus?

A poharad tele van vagy félig üres? A kutatások szerint ha optimista vagy és úgy ítéled meg, hogy a poharad félig tele van, akkor hosszabb, boldogabb és kielégítőbb életre számíthatsz. Azok, akik túlnyomórészt optimisták, jobb egészségre számíthatnak, mint pesszimista társaik. Ezen kívül kisebb az esélye náluk a depressziónak, kevesebb fertőző betegséget kapnak el, erősebb az immunrendszerük, jobban reagálnak a rákkezelésre.

Az optimizmus előnyös tulajdonságai ellenére sokan mégis inkább a pesszimizmus felé hajlunk – inkább felkészülünk a legrosszabbra, ami jöhet. A pesszimizmusnak természetesen megvan a maga helye. Semmi gond nincs vele, ha valami kockázatos, bizonytalan, vagy nagy a tétje. Ha például úgy érzem, hogy valami fizikailag nincs rendben velem, akkor inkább egy pesszimista orvost akarok, mert ő alaposan megvizsgál, és megkeresi, hogy mi lehet a legrosszabb.

De ha valami komoly problémám van, akkor az utolsó lenne, hogy pesszimista orvost válasszak, akkor inkább az optimistára szavaznék. Az optimista ugyanis nem adja fel, és mindent megpróbál megtenni annak érdekében, hogy segítsen nekem. Bár bizonyos körülmények között jól jöhet a pesszimizmus, összességében a kutatások azt mutatják, hogy sokkal előnyösebb az életet „félig tele pohár” hozzáállással megközelíteni.


Tanult optimizmus című könyvében Martin Selgiman pszichológus állítja, hogy mindenki optimistább lehet, ezt is tanulni kell. Mindannyian magyarázzuk valamiképp a világot, és hajlamosak vagyunk vagy pozitívan, vagy negatívan értékelni a világot és az életünket. Három kritikus tényező szerint alakul ki az optimista vagy a pesszimista világkép: az állandóság, kiterjedtség és személyre szabottság szerint.

Állandóság: a pesszimisták a jó dolgokat csak átmenetinek látják az életben, és úgy vélik, hogy a rossz dolgok velük maradnak. Az optimisták épp az ellenkezője ennek. A rossz dolgokat látják ideiglenesnek és a jó dolgokra jellemző az állandóság. Ha egy pesszimistának van szerencséje, akkor ő valószínűleg azt mondaná: "Szerencsés napom van”. Míg az optimista azt mondja: "Szerencsés vagyok."

Kiterjedtség: a pesszimisták a negatív dolgokat általánosítják („a diéták nem működnek”), a jó dolgokat pedig csak egy helyzetből adódnak („Fogytam pár kilót, de valószínűleg visszahízom.”) Ezzel szemben az optimisták sajátosan értelmezik a kudarcokat („Kicsit kiestem a diétából, de ez csak a hétvége miatt történhetett meg.”), ha azonban jó dolgok történnek velük, akkor kiterjesztik a jelentést („Ez a diéta tényleg működik.”).

Személyre szabottság: a pesszimisták, ha a dolgok rosszra fordulnak, akkor ezt a saját személyes hibáik és hiányosságaik következményének tartják, de ha a dolgok jól mennek, akkor azt a szerencsének tulajdonítják. Ha egy optimistának mennek rosszul a dolgai, akkor azt rossz szerencsének tartják, de ha sikeresek, akkor az számukra azért van így, mert keményen megdolgoztak érte. Természetesen előfordul, hogy a kudarcért a mi hibánk, ezt fel kell ismernünk, és vállalni érte a felelősséget. De túl gyakran vagyunk negatívak, és túl kritikusan szemléljük magunkat, ha valami rossz történik.

Egy kis játékra hívunk: a következő héten, amikor valami igazán jó vagy éppen rossz történik veled, figyeld meg, hogyan magyarázod ezt. Ellenőrizd a válaszaidat a fenti három jellemző alapján. Ha következetesen pesszimistán reagálsz, gondold végig, hogy másképp nem lehet-e értelmezni a történteket – valahogy optimistábban. Ettől nemcsak jobban fogod érezni magad, de feltehetően tovább is fogsz élni.

Kellő elhatározással és tudatossággal nekiláthatunk a változtatásnak, az alábbi algoritmus segít ennek megvalósításában.

1. Észlelem, hogy valami nincs rendben az életemmel, megérett a változásra.
2. Megfogalmazom, hogy mi nincs rendben az életemmel.
3. Elhatározom, hogy változtatok.
4. Leírom a céljaimat.
5. Elindítom a változást. Fontos, hogy ne a környezetem (házastársam, barátom, családom, munkatársam) miatt, hanem saját magamért tegyek lépéseket a változás felé. Ha a motivációm külső, azaz például azért szabadulok meg kilóimtól, hogy partnerem szépnek lásson, addig több fázisban megrekedhet a változás. Magamért kell megtennem, azért, hogy egészséges legyek és azért, hogy én érezzem magam jobban a bőrömben és ne az állandó visszaigazolást (Szép vagy!) szomjazzam.
6. Fenntartom a változást. Ez egy hosszú folyamat, melyben sokat segíthet, ha környezetem is jó szemmel nézi és támogatja a változásomat.
7. Ha a fenntartási szakaszom sikeres volt, akkor végezetül beáll a változás, szokássá válik, minőségibb életet élek.
8. A hosszú élet titka az egészség irányába mutatott tudatos döntéseken múlik, ne legyünk lusták változtatni!

Kutatás: 
Az optimisták élete hosszabb és egészségesebb

Az optimista szemléletű, boldogabb emberek egészségesebbek és tovább élnek, mint borúlátó embertársaik - állapították meg amerikai kutatók. A szakemberek több mint 160 olyan korábbi tanulmányból szűrték le a megszívlelendő tanulságot, amelyek a pozitív gondolkodás és az általános egészségi állapot, valamint az élettartam közötti kapcsolatot vizsgálták.


"Szinte sokkolt és határozottan meglepett, amikor megláttam az adatok közötti összefüggéseket" - hangoztatta Ed Diener, az Illinois Egyetem pszichológia professzora, aki a vizsgálatot vezette.
Tapasztalatairól beszámolva elmondta: a kutatások "túlnyomó többsége azt a végeredményt húzta alá, hogy a boldogság kapcsolatban áll az egészséggel és a hosszú élettel", bár akadt néhány olyan tanulmány, amely ennek ellenkezőjét bizonyította.

Az Applied Psychology: Health and Well-Being című folyóirat keddi számában publikált cikk több hosszú távú tanulmányt, valamint tudományos kísérletekről szóló írásokat is vizsgálat alá vett. Ezek között egy ötezer egyetemista életét több mint negyven éven át figyelemmel kísérő tanulmányból kiderült ki, hogy a legpesszimistább diákok rövidebb életűnek bizonyultak. A laboratóriumi kutatások szerint a pozitív kedély csökkentette a stresszhormon szintet, viszont növelte az immunműködést és megerőltetés után segítette a szív működésének helyreállását.

Egy másik tanulmány szerint stresszes környezetben, például zsúfolt ketrecekben élő állatoknak gyengébbnek bizonyult az immunrendszere, hajlamosabbak voltak a szívbetegségekre, és rövidebb életet éltek, mint a kevésbé zsúfolt körülmények közé került társaik.
Diener megjegyezte: miközben manapság elsősorban az elhízásra, a dohányzásra, a táplálkozási szokásokra és a testedzésre koncentrálunk, ha az egészségről van szó,
"talán itt lenne az ideje, hogy hozzátegyük a 'légy boldog és kerüld az állandó idegeskedést és depressziót' a listához".

Forrás: szerző: turierika.hu/richpoi.com 

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

KIEMELT BEJEGYZÉS

Májusi szerelmi előrejelzés

Mire készülj májusban szerelem és a párkapcsolati boldogság terén? Az ismert amerikai párkapcsolati szakértő és spirituális tanító, Chuck ...

TOP 3 BEJEGYZÉS

KEDVES OLVASÓIM

Lia Weblapkellékek, kütyük és kódok

Katka szép oldala

Semilin-graphic

222

lap tetejére