-Út a belső szabadsághoz-
1. fejezet
Életünk értelme - életünk feladata
"Legyetek olyan tökéletesek, amilyen tökéletes az Atya a mennyekben."Legelőször is tudatosítsuk magunkban, hogy valódi énünk a kezdet kezdetétől eleve tökéletes volt, most is tökéletes, és mindig az lesz.
Így tökéletességünkért sem fohászkodnunk, sem dolgoznunk nem szükséges. Reménykednünk sem kell abban, hogy majd részesei leszünk a tökéletességnek, és aggódnunk sem szükséges miatta.
Ahhoz, hogy elérjük a tökéletességet, csak egyetlen út vezet:
Szabaduljunk meg mindentől, ami akadályozza annak megvalósulását. Mi magunk akadályozzuk meg önmagunkat a tökéletességben, amikor megengedjük, hogy életünkben szerepet kapjon a tökéletlenség.
Ha nem boldogít engedd el című könyvet ismertetem meg veled kedves olvasó, és ez a könyv azért íródott, hogy megmutassa:
Miképpen tudunk megszabadulni mindattól, ami csak megterhel bennünket, ami megakadályoz a tökéletesség elérésében. Ehhez elsősorban azt kell megértenünk, hogy önfejűségünket kell elengednünk legeslegelsőként.
Lelkünk ugyanis csakis így lehet szabad. Célunk pedig éppenséggel ez a szabadság. Ha végigjárják velem azt az utat, amelyen most elindultunk, meg fogják találni, amit keresnek:
A HARMÓNIÁT.
Nem titkolom, hogy e kívánság valóra váltása nagyon nehéz feladat. Munkát jelent, sok önmagunkon végzett munkát, fegyelmet, belátást, sőt némely elhatározás akár lemondásnak is tűnhet az első időkben. Ám minél több belátást és tapasztalatot gyűjtünk, annál könnyebbek lesznek ezek a látszólagos lemondások - amíg el nem érünk odáig, hogy egy szép napon már nem lesz semmi olyasmi, amelyről le kellene mondanunk.
Hol állunk ma?
Mindenkinek megvan a feladata az életben. Ez lehet nagy, jelentős feladat, de olyasmi is, amit a legtöbben észre sem vesznek. Ám ennek nincs semmi jelentősége. Csak az a fontos, hogy mindenki felismerje életet feladatát, és be is teljesítse azt, hiszen életének értelme a beteljesítésben áll. Nemcsak akkor von felelősségre bennünket a sorsunk, ha rosszat teszünk - akkor is felelnünk kell, ha nem tettünk semmi jót. Most persze lehet, hogy azt kérdezik: "Honnan tudjam, hogy mikor kell megtennem valamit, és mikor nem? Melyik a helyes út a harmónia, a tökéletesség felé?"
Ahhoz, hogy a választ megkapja, el kell indulnia a "befelé vezető úton". A feladatok mindenkinél különbözők, hiszen mindenkinek saját életfeladata van. Először ismerje meg önmagát, ismerje meg, mi végre jött a világra, keresse meg a hivatását. Megpróbáunk segíteni: néhány kérdőívet mutatunk, amelyeknek segítségével tisztázhatja az útját.
Ha egyszer teljes nyugalomban elgondolkodik az életéről, akkor meg fogja állapítani, hogy végigvezet benne egy "vörös fonál", amely a régmúlttól kezdve a mai napig fel-felbukkan benne. Az lesz a legjobb, ha szakít magának egy kis időt, szép nyugodtan nekiül, gondoskodik arról, hogy senki se zavarhassa, aztán teljes nyugalomban átgondolja eddigi életét. Nézzen vissza a múltjába - pillantson előre a jövőjébe!
Élethelyzet kérdőív
Milyen helyzetekbe kerülök ismétlődően?
- a magánéletben
- a szakmámban
-Milyen problémák bukkannak fel ismételten?
-Milyen kérdések vetődnek fel többször is?
-Miféle csalódásokat kell gyakorta átélnem?
-Mely területen érem el a legnagyobb sikereimet?
-Milyen célokat érek el könnyűszerrel?
-Milyen állandó, elérhetetlennek tűnő déljaim vannak?
-Mely érzéseim fejlődtek ki leginkább?
-Milyen gondolatok uralkodnak az életemben?
-Vannak visszatérő álmaim?
-Mit várok a jövőtől, mitől tartok?
Természetesen tetszése szerint nyújthajtja, egészítheti ki ezt a listát. Meg fogja állapítani, hogy egyremásra hasonló problémákba ütközik, és újra meg újra hasonló jellegű kérdések vetődnek fel. Ennek az az oka, hogy ezek a porblémák megoldatlanok, ezek a kérdések megválaszolatlanok még az ön életében. Most tehát rendbe kell tenni ezeket az ügyeket, hogy létrejöhessen a harmónia. Ez a teljes élet alapfeltétele, hiszen ahol megoldatlan gondok halmozódnak, ott a nyugalom nem teremhet meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése