Szerző: Veres Kriszta - vereskriszta.com
„Szép az, ahogy egy nő él. A szépség belül lakik, és nem a tükörben. A kérdésem nem az, hogy „mit akarsz tenni a hajaddal?”, hanem az, hogy „mit szeretnél tenni az életeddel”. Mert az a szép. Amikor belépsz a szobába és ott hagyod az emlékedet. Amikor senki sem néz, de minden szem lát. Ez a szép.”
Ültem a fodrásznál Kairóban, és várakoztam. Kinyitottam az egyik magazint és abban találtam ezeket a szavakat, melyek teljesen elvarázsoltak. Egy fodrász hirdette magát ezekkel a mondatokkal, és azt mondtam, hogy „Igen, ez a férfi tudja, hogy mitől nő egy nő”. Mert nem a frizurád szépít meg, de a belső szépségedet visszatükrözi az a frizura, amelyet egy értő fodrász a Lényed legmélyéről tapogat ki. Karim, az egyiptomi fodrászom is ilyen, egy ideig mindegy volt számomra, hogy ki szárítja be a hajamat, de aztán megérkeztem Karimhoz, aki nem egyszerűen beszárít, hanem belesimítja a hullámokba a Lelkem hullámzását.
Sokszor hallom különböző helyeken, hogy egy nő úgy tud ragyogni, ha van mellette egy férfi, aki ragyogtatja, aki észreveszi a fényét. Évekig voltam elveszve ebben a hitrendszerben, ami rengeteg szenvedést okozott nekem és – ahogy látom Magyarországon és külföldön is – okoz más nőknek is.
Sokat haragudtam férfiakra, mert nem értékelik azt, aki vagyok. Valójában én kérdőjeleztem meg újra és újra saját értékességemet. Sokáig tartottam a férfiakat gyávának, erőtlennek. Valójában én voltam gyáva ahhoz, hogy még tágabbra nyissam a szívem és megmaradjak abban a női erőben, amit magamban hordozok.
Évek óta vezetek női csoportokat, tanítom az elfeledett női misztériumokat és kutatom a világ női archetípusokról, Istennőkről mesélő mítoszait. Végignéztem Magyarországon és külföldön azt a csodás pillanatot, amikor a nő visszaemlékezik arra a csodára, amit magában hordoz, élni kezd ez erejével, lénye és élete kivirágzik. Végignéztem Magyarországon és külföldön is – saját életemben is – a női harcot, hogy megtaláljuk a méltó társat, a férfit, aki képes kinyitni a szívét és úgy szeretni minket, ahogy arra vágyunk. Láttam a férfiak küszködését, szeretet-keresését is.
Hosszú évek belső utazása után nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszaink odabent vannak. A változást, amit a világban – egyéni és kollektív szinten – látni szeretnénk, odabent tudjuk létrehozni. Ezer módon ássuk alá saját magunkat a mindennapjainkban, és amint ezt megváltoztatjuk, megváltozik az, ahogy a világ és a férfi kezel minket.
A saját belső forrásából fénylő nő élete olyan, mint a legszebb kert, amiben minden pillanattal újabb virágok nyílnak, és ebben a kertben helye van a férfinak is, aki tudja és akarja magához ölelni a Kert szépségeit.
„Szép az, ahogy egy nő él. A szépség belül lakik, és nem a tükörben. A kérdésem nem az, hogy „mit akarsz tenni a hajaddal?”, hanem az, hogy „mit szeretnél tenni az életeddel”. Mert az a szép. Amikor belépsz a szobába és ott hagyod az emlékedet. Amikor senki sem néz, de minden szem lát. Ez a szép.”
Ültem a fodrásznál Kairóban, és várakoztam. Kinyitottam az egyik magazint és abban találtam ezeket a szavakat, melyek teljesen elvarázsoltak. Egy fodrász hirdette magát ezekkel a mondatokkal, és azt mondtam, hogy „Igen, ez a férfi tudja, hogy mitől nő egy nő”. Mert nem a frizurád szépít meg, de a belső szépségedet visszatükrözi az a frizura, amelyet egy értő fodrász a Lényed legmélyéről tapogat ki. Karim, az egyiptomi fodrászom is ilyen, egy ideig mindegy volt számomra, hogy ki szárítja be a hajamat, de aztán megérkeztem Karimhoz, aki nem egyszerűen beszárít, hanem belesimítja a hullámokba a Lelkem hullámzását.
Sokszor hallom különböző helyeken, hogy egy nő úgy tud ragyogni, ha van mellette egy férfi, aki ragyogtatja, aki észreveszi a fényét. Évekig voltam elveszve ebben a hitrendszerben, ami rengeteg szenvedést okozott nekem és – ahogy látom Magyarországon és külföldön is – okoz más nőknek is.
Sokat haragudtam férfiakra, mert nem értékelik azt, aki vagyok. Valójában én kérdőjeleztem meg újra és újra saját értékességemet. Sokáig tartottam a férfiakat gyávának, erőtlennek. Valójában én voltam gyáva ahhoz, hogy még tágabbra nyissam a szívem és megmaradjak abban a női erőben, amit magamban hordozok.
Évek óta vezetek női csoportokat, tanítom az elfeledett női misztériumokat és kutatom a világ női archetípusokról, Istennőkről mesélő mítoszait. Végignéztem Magyarországon és külföldön azt a csodás pillanatot, amikor a nő visszaemlékezik arra a csodára, amit magában hordoz, élni kezd ez erejével, lénye és élete kivirágzik. Végignéztem Magyarországon és külföldön is – saját életemben is – a női harcot, hogy megtaláljuk a méltó társat, a férfit, aki képes kinyitni a szívét és úgy szeretni minket, ahogy arra vágyunk. Láttam a férfiak küszködését, szeretet-keresését is.
Hosszú évek belső utazása után nyilvánvalóvá vált, hogy a válaszaink odabent vannak. A változást, amit a világban – egyéni és kollektív szinten – látni szeretnénk, odabent tudjuk létrehozni. Ezer módon ássuk alá saját magunkat a mindennapjainkban, és amint ezt megváltoztatjuk, megváltozik az, ahogy a világ és a férfi kezel minket.
A saját belső forrásából fénylő nő élete olyan, mint a legszebb kert, amiben minden pillanattal újabb virágok nyílnak, és ebben a kertben helye van a férfinak is, aki tudja és akarja magához ölelni a Kert szépségeit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése