2013. április 18., csütörtök

AZ VAGYOK, AHOGY GONDOLKODOM

Az elengedéshez az kell, hogy ne csak ismerjük, hanem meg is ítéljük önmagunkat.
Meg kell tanulnunk uralkodnunk magunkon, önfegyelmet kell gyakorolnunk. Csak az érheti el a tökéletességet, aki ezt megérti.
A fegyelem pedig a gondolkodás fegyelmén kezdődik. az életben semmi olyasmi nem történik meg, amit előzőleg ki ne gondoltak volna. Láthatja tehát, mekkora hatalma van a gondolatoknak, és milyen fontos, hogy a megfelelő gondolatokat hívjuk életre. gondolatainkkal teremtjük meg az életünkben az okokat.
Ön za, ahogy gondolkodik. Vizsgálja csak meg a következőket!

1. Milyen elképzelései voltak az életről

-10 éve?
-5 éve?
-1 éve?

2. Hogyan alakult az élete? Megvalósította-e elképezeléseit?

3. Hogyan képzeli ma a jövőjét?

4. Kételkedett-e valaha abban, hogy eléri a céljait?

5. Meg volt-e győződve a céljai helyességéről?

Vizsgálja meg a mindennapokban, hogyan válnak valóra a gondolatai. Már reggel tudatosítsa magában, mit akar elvégezni aznap, és hogy az miképpen zajlik majd le. Este pedig pillantson vissza rá, és foglalja össze az eredményt.

Ha pedig még mindig kétségei volnának, gyakoroljon a sokat idézett parkoló-problémával. Gondoljon arra: "Mindig le tudok parkolni, mégpedig ott, ahol nekem éppen jó!" Ez, higgye el, még a nagyvárosban is működik!





Ok és okozat

Aki nem uralja a gondolkodását, az a véletlennek engedi át az irányítást. De véletlen - tudjuk -, nincs! A véletlen azt jelenti, hogy az jut önnek, amit megérdemel. Vagyis, ha nem vállalja a felelősséget az életéért, nem gondolkodik felelősen, akkor gondolatai is ebbe a csapdába fognak esni, vagyis "véletlenszerűen" történnek a dolgok. A fegyelmezetlenség aztán azzal jár, hogy egymás után szakadnak majd önre a "véletlen" események - és jól elbánnak önnel!

Talán azzal vigasztalja magát:
"Nekem mindig pechem van, egyszerűen nem vagyok szerencsés, nem sikerül semmi." De ha mélyebbre ás ebbe a problémába, és alaposabban megvizsgálja az érvelését, akkor hamar rájön, hogy ez a gondoaltmenet nem is lehet igaz. Ha nem sikeres és nincs szerencséje, annak oka az ön gondolataiban rejlik, a gondolati fegyelmének hiányában. Fegyelmezze meg magát, forduljon a pozitív gondolatok felé, és meglátja, tettei és körülményi is irányt fognak változtatni.

Aki céltalanul, gondolattalanul vegetál, az ne is csodálkozzon, ha életét is a véletlenek hányják-vetik, és csak úgy dőlnek a negatív élethelyzetek. Láthatja itt az okok és okozatok közvetlen összefüggéseit. Semmi, a legjelentéktelenebb dolog sem történik meg ok nélkül - és a legelső mindig a gondolat!
Tegye legbensőbb meggyőződésévé ezt a gondolatot, vonja le a tanulságokat a múltra nézve, és ennek jegyében forduljon a jövő felé!
Vizsgálja meg egy nagyon egyszerű példán, hogy ura-e testének és szellemének!

Nyugton ülés gyakorlat

Üljön le nyugodtan egy székre, egyenes, a támlára támaszkodó gerinccel. Kezét helyezze a combjára, lábát kis távolságban egymás mellé. Most pdig hunyja be a szemét, és maradjon öt percig ebben a helyzetben.
Lélegezzen mélyen, nyugodtan. Ne pislogjon. Az ujjait se mozgassa. Ha úgy érzi, viszket valahol, fojtsa el, ne vakaróddzon! Ne engedje, hogy bárki vagy bármi megzavarja! Állítsa be az órát, hogy biztos lehessen benne, valóban öt percig megmarad ebben a helyzetben!
Sikerült! Gratulálok!
Ám ha nem sikerült, az sem számít. Mindennek eljön az ideje: pár nap úlva sikerülni fog a nyugton ülés gyakorlat.

Egy kis segítséget is adok önnek, hogy könnyebben megmaradhasson ebben a helyzetben.

Mondja a következő szöveget kazettára, ha lehet, valami meditatív zenei aláfestéssel:
Behunyom a szememet és elengedem a testemet. Teljesen mozdulatlan vagyok. Nem moccanok, csak lélegzem. Ura vagyok a testemnek. A testem mozdulatlan, ám én magam lassan, óvatosan leereszkedem önmagamba.
Elengedem a külvilágot, és magamba süllyedek. lelki szemeim előtt világos, meleg fény jelenik meg. Lassan, teljes csendben beleereszkedem ebbe a fénybe: igazi önmagam fényébe. Testem könnyű és modulatlan. A fényben nyugszom, a csendben, önmagamban. Érzékelem azt a jótékony légkört, ami körülvesz.
Most kitágítom a tudatomat. Érzékelem azt a teret, amelyben vagyok, tudatom betölti ezt a teret, érzem jótékony légkörét. Megnyitom szívemet, és arzem önmagamban az összhangot, összhangot az élettel és a világegyetemmel. Érzem a meleget, a fényt és a szeretetet. Minnél több szeretetet mozgatok meg, annál több szeretet áramlik belém, érzem, hogy Isten szeretete átfog, beburkol, és átáramlik rajtam.Még jobban kitárom szívemet, és engedem, hogy ez a szeretet átfolyjon rajtam.Mindent betölt a szeretete.
Ebben a tudati egységben felismerem, hogy ettől kezdve az ő szeretete rejt és óv. akaratának biztonságában és szeretetének rejtettségében élhetek. Isten szeretete hordoz. Isten maga hordoz, aki bennem él és általam hat. és bárhol vagyok is, átengedem magamon az Ő szeretetét, és engedem, hogy általam hasson.
A világ mindenütt egy kicsit világosabb, békésebb és szeretetteljesebb lesz az ő szeretete által, amely általam hat. Így az ő szeretetének követe leszek, és én magam is az ő szeretetének védettségében rejtőzöm.
Beengedem azokat a hatásokat az életembe, amelyeket ezzel a meditációval nyerek, és engedem, hogy hasson a szeretet: mostantól kezdve minden embert olyannak fogadok el, amilyen. Megnyitom előttük a szívemet, elengedem az előítéleteket, a kritikát, meglátom a pozitív dolgokat. Felismerem, hogy minden embernek jogában áll olyannak lennie, amilyen, és hogy mindenki a maga módján szeretetre méltó, hisezn minden ember Istent képviseli.
Ebben a tudatban megyek most vissza az életembe - létem felszínére. Visszamegyek az itt és mostba. És amikor erre készen állok, tiszta tudattal nyitom ki a szememet az ittre és mostra.
Nos, jól érezte magát? Öt kerek percen át nyugodtan ült, és észre sem vette, mert a gondolatait mással kötötte le. Látja, nem is olyan nehéz!

Mialatt ugyanis a gondolataival foglalkozott, a régi magatartásmintákat elengedte. Elengedte az egóját, és új rezgéseket engedett be önmagába: a tudat rezgéseit, a szeretet egységét. És ezek a megváltozott rezgések hatással voltak minden egyes sejtjére.
Most minden sejtje tudatosabbá vált, tágasabbá és szeretetteljesebbé. Hatalmas változásokat figyelhet meg önmagán, ha ezt a gyakorlatot mindennap elvégzi - nemcsak a tudatában, hanem a bállítottságán, sőt még a testén is. És mindezeknek következményeképpen a környezetén is!
Ehhez azonban az szükséges, hogy nap mint nap következetesen dolgozzon önmagán, hogy nap mint nap megnyissa és tágítsa a tudatát, hogy engedje áramlani a szeretetet, és hogy önmaga szeretetté váljék.

Sok ember azt mondja: "Ez a világ olyan rossz, az emberek olyan morcosak, agresszívak - én pedig csak egy kis porszem vagyok, nem változtathatom meg a világot."

Ez azonban nem igaz! Minden egyes ember hozzájárulhat ahhoz, hogy életünk szebbé, élnivalóbbá, szeretetteljesebbé váljon.
És természetesen a legcélszerűbb, ha önmagunkon kezdjük. Azután már a hólabda-hatás érvényesül: a kis hógolyó is hatalmasra tud nőni, ha egyre tovább görgetik. A kis pozitív pillanatok nagy pozitív egésszé állhatnak össze. Ez igaz az ön rezgéseire, a kisugárzására is. Sugározzon pozitív impulzusokat, és meglátja: a hatása más emberket is el fog érni, akik újabb pozitív impulzusokat küldenek majd a környezetükbe. Ilyen módon a világ világosabbá, fényesebbé válhat.

Megállapítottuk, hogy az élet alaptörvénye a harmónia. Ha ezt a harmóniát megzavarják, negatív helyzetek alakulnak ki: háborúk, válságok, betegségek, akár sorscsapások. Ezért legfőbb feladatunk, hogy megteremtsük a harmóniát önmagunkban és a környezetünkben. Ehzhez pedig elsősorban az kell, hogy felismerjük először az ok és az okozat összefüggését, másodszor pedig a fegyelmet.

Ha valaki meg van elégedve önmagával és a világgal, akkor annak nem kell változnia, mert számára még nem érett meg az idő a változásra. Egészen addig ezen a tudati szinten kell maradnia, amíg csak nem érzi a változtatás, a javulsá belső szükségét. Mert ennek a munkának csak akkor van értelme, ha a kívánság a bensőnkből fakad. Aki azért dolgozik önmagán, mert a partnere "lehordta", vagy mert tudja, hogy a főnöke is ezt az utat járja, az csak pazarolja az idejét, egészen addig, amíg önmagában is ki nem alakul a változsás iránti igény.

Mit szeretne elengedni?

Először is írjon össze mindetn, amit el szeretne engedni. Legyen őszinte önmagához, és ne szabjon korlátokat! Mindetn írjon le, ami csak eszébe jut! Őrizze meg ezt a listát. Akár mindennap is kiegészítheti! Meg fog lepődni, végül milyen hosszúra nyúlik ez a lista! Hiszen napról napra növekszik...
Ha pedig átrágta magát ezeken az oldalakon, készítsen újabb listát. És ha most összehasonlítja és kiegészíti a két listáját, csodálkozni fog, milyen sok-sok, önmagán elvégzendő munkát tervezett be!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Magamról

Saját fotó

"Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne meg mindened, ami a boldogsághoz szükséges.
Gondolkodj el ezen egy pillanatra!
Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanál amid éppen most van."
-Anthony de Mello-

Lia Weblapkellékek, kütyük és kódok

Semilin-graphic

Katka szép oldala