***

2013. július 24., szerda

Egy-két óra nem volt több...

...nem jutott több nekünk.
De elég volt, hogy érzelmek kavalkádját éljük meg együtt,
és azóta is szüntelen!
Ma már távol van e két szív, s talán mégis oly közel.
Emlékekből élek, s rád gondolva idézgetem arcod, szemed színét.
De oly sok idő telt el azóta, halványulni látszanak a hangok, érzelmek, az arc, az érintés.
De Nem! Ha rád gondolok újra élem a percet, az órát, mivel beloptad magad az emlékeimbe!
De a távolság csak nem szűnik, s már keveset hallok rólad!
Tán csak nem te feledtél el engem?
Oly sok nap telt el, oly sok hét és még hónap is.
Új emlékek léptek az emyémek helyére, tán már meghalványult mi voltam neked. Már nem oly erős az érzelem.
Életed napjai elvonják figyelmed, egy lányról kivel tervezgettél,
s másképp alakult minden!
De kérlek őrizd emlékemet, maradjak meg neked valahol
egy zugban, mit szívedbe rejtegetsz!

(Tóth Timcsi - Zs.)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

LinkWithin

Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...

Magamról

Saját fotó

"Nincs egyetlen pillanat sem az életedben, amikor ne lenne meg mindened, ami a boldogsághoz szükséges.
Gondolkodj el ezen egy pillanatra!
Boldogtalanságodnak az az oka, hogy arra figyelsz, amid nincs, ahelyett, hogy arra összpontosítanál amid éppen most van."
-Anthony de Mello-

Lia Weblapkellékek, kütyük és kódok

Semilin-graphic

Katka szép oldala

ARCHIVUM