Barbara Wilder: Pénz=Szeretet

Egy kis ízelítő a könyvből:

A pénz egy univerzális erő látható jele; ez az erő, a földi megjelenésében, az élet és a fizikai valóság síkján működik, és elengedhetetlen életünk teljességéhez. Eredete és valódi hatása a Magasabbrendűtől származtatható.
-Sri Aurobindo-

Ezt a kifejezést, hogy a "pénz: szeretet", egy metafizikával foglalkozó brit tudóstól, Stanley Messengertől hallottam először, a nyolcvanadik születésnapja alkalmából rendezett partin. Azonnal megfogott a kijelentés egyszerű igazsága. Stanley csak úgy elhaladtában ejtette el ezt a megjegyzést, én viszont meghallottam, és többé nem tudtam kiverni a gondolatot a fejemből. Amikor később megkértem, hogy fejtse ki bővebben a "pénz:szeretet" gondolatot, csak annyit mondott, hogy vannak barátai Skóciában, akik ezzel az elvvel dolgoznak.
Attól az estétől kezdve nem tudtam másra gondolni, mint arra, hogy a "pénz:szeretet". Mit is jelent ez valójában? Meditáltam a témán, és imában kértem segítséget.
Több mint húsz éve voltam a metafizikával és a fényenergiával foglalkozó tudományok hallgatója, majd oktatója, és ezek alatt az évek alatt tudatossá vált bennem, hogy a bőség és a jóakarat szinonímái egymásnak. Ám amíg ebben az egyszerű mondatban össze nem kapcsolódott a pénz és a szeretet szó, ez az egész nem volt több, mint egy kis intellektuális fejtörés.

A történelem jelentette az első kulcsot a "pénz:szeretet" elméletének megértése felé. Abban az időben, amikor Stanleyvel találkoztam, már két éve gyűjtögettem anyagot készülő kelta regényemhez. A háttér tanulmányozása során egyre jobban kezdett érdekelni a kelták viszonyulása az aranyhoz. Az aranyat nemcsak a naphoz fűződő szimbolikus kapcsolata miatt tisztelték, ami már régóta ismert tény volt, hanem a kelták nézete szerint az arany jelentette a kapcsolatot a földi élet és a halál utáni élet között is. Erre bizonyíték például, hogy a kelták arany torkot (nyakláncost) viseltek a csatában, gyakran ez volt az egyedüli dísze öltözéküknek. Ezen kívül találtam egy meghökkentően lenyűgozó referenciát a kelták egyik "aranyútjára" vanatkozólag. Ez az aranyút nem kereskedelmi útvonal volt, hanem egyfajta szent zarándokút, számos templommal, amelyekben az aranyat spirituális célokra használták.

A következő néhány hónapban megpróbáltam összehozni a "pénz:szeretet" elgondolását a kelták "szent aranyra" vonatkozó hitével, és ebből keletkezett az, ami új megvilágításba helyezte az emberiség valódi kapcsolatát a pénzzel, valamint a pénz kapcsolatát a Teremtő elvvel.
Ez az ugrás természetesen nem volt könnyű. Bár a "pénz:szeretet" gondolata azonnal vonzani kezdett, még meg kellett birkózzak a szkepticizmussal. Mert hát a mi társadalmunkban egyenlőségjelet tenni a pénz és a szeretet közé, meglehetősen nevetséges ötletnek tűnt. Bár metafizikához köthető ismereteket tanítottam, azért a pénz és a szeretet nem ugyanabban a fejezetben, pláne nem ugyanabban a mondatban szerepelt nálam sem.

Mint a legtöbben, én is ilyesféle szavak társaságában gondoltam a pénzre: mohóság, bírvágy, félelem, hiány, düh, gyűlölet, megkülönböztetés, multinacionális vállalatok, nehéz munka, magaas költségek, hanyatló és felfutó tőzsdepiacok, recesszió, válság infláció, defláció, szorongás, nehézség, jólét, drogkartellek, szervezett bűnözés, számítástechnikai mogulok...folytassam még?
Én is azzal érveltem, hogy a házasságok legnagyobb problémáját a pénz jelenti. A bűnelkövetések mögött álló legnagyobb hajtóerő a pénz. A pénz minden háború oka, függetlenül attól, hogyan próbálják magasröptű ideológiák maszkja mögé rejteni.

Mégis, a fenti negatívumok ellenére arra jutotta, hogy csaknem mindenkinek az álmaiban szerepel az, hogy pénzhez jut. A legnagyobb álmaink és vágyaink között az igaz szerelem megtalálása is sokszor csak második amögöt, hogy valamilyen úton-módon varázslatosan a miénk lesz egy vagon pénz.
Teljesen világos: mi, emberek, vagy szeretjük, vagy gyűlöljük a pénzt, és ez a végletes gondolkodás mélyen a pszichénkbe ágyazva működik. Szeretnénk ugyan pénzhez jutni - azért, amit a pénzen meg lehet venni, viszont abban is biztosak vagyunk, hogy a pénzhez valami rossz, piszkos, undorító nyereségvágy kötődik.

És tessék: ott voltam én, megrögzötten kapaszkodva a vad ötletbe, hogy a pénz:szeretet, ugyanakkor körülöttem csak úgy csapkodtak az igen meggyőző, kemény bizonyítékok arra, hogy a pénz minden, csak éppen a szeretet nem. Ezen a ponton tettem fel magamnak a kérdést - mi van akkor, ha ez nem volt mindig így? Mi van, ha azok a rejtett utalások, amelyeket a kelták szokásainak tanulmányozása során kaptam, egy másik, alternatív hozzáállásra utalnak? Mi van akkor, ha a pénz nem volt mindig megfosztva a jóságtól, nem volt külön választva a szentségtől? Lehetséges volna, hogy a pénz a szentségben gyökerezik? És ha igen, lehet-e valamilyen módon visszakötni a pénzt ezekhez a gyökerekhez? Rendkívül radikális gondolat!

Szeretnéd tovább olvasni? Nemsokára folytatása következik, de ha nem tudsz várni az alábbi linken meg is tudod rendelni!
Most 1-et fizet 2-öt kap akcióban:

http://www.gazdagnok.hu/a-penz-szeretet-kihagyhatatlan-es-gyakorlatias-spiritualis-konyv-1-et-fizetsz-2-t-kapsz/