Hálát adtam

Szerző: Veres Kriszta vereskriszta.com

 Két napja volt nálam valaki Lélek-Összekapcsoláson, már régóta benne volt egy se veled-se nélküled kapcsolatban, ami neki és a fiúnak is sok szenvedést okozott. Most úgy tűnik megérkezett a lezárás, mert a fiú elkezdett nyitni egy új kapcsolat felé.

A lánynak az volt a fő dilemmája, hogy, ha biztosan tudná, hogy a fiú visszajön, akkor várna rá, ha biztosan tudná, hogy nem, akkor tovább lépne. De így nem tudja elengedni - mondta ő. Mert nem tudja, hogy lebeszélje-e magát a fiúval kapcsolatos érzésekről vagy sem.

Lebeszélni nem tudjuk magunkat érzésekről, mert a lebeszélés ellenállás, és az ellenállás mindig azt növeli, ami felé irányul. De van módja annak, hogy egyszerűen megtartsuk ellenállás és reakció nélkül az adott érzelmet, így az elfogadással az önmagától változik. És, ami még fontosabb az az, hogy az ellenállás olyan, mintha lecövekelnéd magadat egy helyben, miközben az élet hullámzik körülötted és vinne a változás felé, a jó felé, de te nem tudsz vele menni, mert lecövekeltél és közben még csodálkozol is, hogy miért nem történik veled semmi jó.

Jól ismerem az érzést, amit a lány átél. A szakítás fájdalmát. Volt benne részem nem is egyszer. A két utolsó volt a legmeghatározóbb az életemben. Az előbbit nagyon rosszul viseltem, és három évig szenvedtem tőle, amit nem bánok, mert sokat változtam közben.

Az utolsó még sokkal nehezebb volt, mert hirtelen történt, szinte megmagyarázhatatlanul, semmilyen módon nem tudtam rá felkészülni, és sosem éltem még meg olyan mély kapcsolódást, mint azzal a Férfivel, a mostani Férjemmel. De az elengedés folyamata mégis könnyebb volt, és rengeteg szép ajándékot kaptam az élettől a távolléte alatt is. Mert tudatos voltam a folyamatban.

Nem akartam legyőzni az érte dobogó szívemet, de a hiánya miatti fájdalmat sem akartam táplálni.

Ezt tettem: Valahányszor eszembe jutott hálát adtam Istennek az együtt töltött gyönyörű percekért, és előre hálát adtam Istennek mindazért a gyönyörűségért és szerelemért, amit a jövőben hoz nekem.

 Még egy fontos, ami talán másoknak is segíthet, akik éppen hasonló cipőben járnak.

A szakítás után nem kötöttem a jövőbeli kéréseimet a Kedveshez, teljes egészében Istenre bíztam, hogy kit hoz. Csak annyit kértem, hogy amikor megérkezik olyan szenvedéllyel dobbanjon a szívem, hogy kétségem se legyen afelől, hogy ő az.

Megengedésben voltam, és ebben a megengedésben a Lelkem egyszer csak, majd többször megmutatta, hogy az én párom a Kedves, és vissza fog jönni, és az utam része az, hogy ezzel kapcsolatos kétségeimet kitakarítsam magamból.

Nem kerestem ezt a választ, de az áramlásban voltam, és választottam a Lelkemmel való kapcsolódást, így az vezetni tudott.

A külön töltött időben folyamatosan követtem a Lelkem üzeneteit, még akkor is ha a fizikai valóság szempontjából, akkor látszólag teljesen értelmetlen volt, amit tettem. De tettem, mert belül pontosan éreztem, hogy a tett változást hoz létre az energiákban és a Lélekút kibomlásának szempontjából ez fontos.

Aztán egyszer csak a fizikai is átalakult. Sosem fogom elfelejteni az újratalálkozás pillanatát, varázsos volt, és az összes oda vezető lépés is :-)

Kövesd a Lelked vezetését, megéri :-)