A Teremtőerőnk, akkor visz az öröm felé könnyedén, ha TISZTÁK vagyunk :) Ha tisztán kezdünk neki „bármilyen” élethelyzet megteremtéséhez.
Mert ha éppen utálod az apádat, a főnököd vagy bárkit, akkor nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudsz bevonzani örömöt (pénzt, karriert, barátokat, egészséget, társat… bármit… bárkit) magadnak!
Az emberi játszmáink, tanult viselkedéseink, a fájó, sajgó, emlékek, emberek, gondolatok, önámító vágyakozásaink és függőségeink – behálóznak és belehúznak egy lassú, nehéz félelemrezgésbe – amitől egyáltalán nem vagyunk Tiszták!
Ezek a megoldandó feladatok, azért jelentkeznek, ismétlődnek, az életünkben, azért gátolnak minket, azért növekednek, kerülnek előtérbe újra és újra, hogy vegyük észre végre: Levágásra váró dolgokat akarunk, összegyűjtve felhalmozni, szőnyeg alá söpörni – holott az előrelépéshez el kell engedni őket, a hozzájuk kötött érzésekkel, gondolatokkal együtt.
Nézd meg, hogyan Teremti újra magát a Természet: Elenged… visszahúzódik… megtisztul, majd növekedésnek indul… fejlődik… kiteljesedik, majd újra elenged, visszahúzódik… megtisztul……..
Ez a váltakozás – az örök megújulás – az Élet körforgása :)
Egyetlen fa sem akarja megtartani azt a levelét, amelyet megcsókolt egy Királykisasszony… és azt a levelét sem, amelyet Pistike kettévágott egy éles késsel.
A Természet nem vágyakozik őrizni a múlt gyönyörűséges emlékeit és a fájdalmas történéseket sem. Nem fél attól, hogy nem lesz többé boldog és nem fél attól sem, hogy minden rosszabb lesz.
Az Embernek kell(ene) visszatérni a Természet Rendjéhez és elfogadni, hogy az Élet változás.
Minden VAN – Benned, belül… Ahhoz, hogy meglásd ezt Magadban, el kell engedned a múlt szemetét és a jövő illúzióit.
Csak a JELENBEN tudsz Teremteni.
Ahogy, csak a JELENBEN tudsz, elengedni, megbocsátani, megtisztulni. Nincs más lehetőség, ne keresd!
Itt és Most.
Amikor az Ember Tiszta – nincs félelme a múlttól, jövőtől, nincs elvárása, haragja, senki felé – akkor SZERET.
Önmagát és Másokat is :)
Ahogy a rezgéseink megváltoznak, megváltozik az érzékelésünk….és a Teremtésünk új célt és új irányt kap :)
Megláthatjuk a lényeget, az ÉLET titkosnak gondolt (eddig láthatatlan) oldalát – a korlátlan lehetőségeket.
…és leesik a tantusz:
Akkora Teremtőerőm VAN, amekkora bennem a Szeretet.
…és megértjük, hogy miért nem sikerültek eddig a Teremtéseink….
Mert azt tanuljuk, és erre tanítjuk a gyerekeinket is, hogy nyernünk kell… Háborúznunk… igazunk kell legyen… el kell ismerjenek mások… magas pozíciót kell elérnünk – így csak attól leszünk boldogok ha hatással vagyunk az emberekre… Mindenáron figyelmet, elismerést, szeretetet akarunk magunknak – másoktól…
Ezért képesek vagyunk félelembe tartani a gyengébbeket, kihasználni, uralni, irányítani, mindenkit, akit kétségek közt tudunk tartani… (és minél tovább tartjuk ott, annál inkább mi irányítjuk)
Vagy pont fordítva: védekezünk, harcokba, kudarcokba, megalázkodásokba, ígéretekbe, várakozásba, bonyolódunk – mert félelemben élünk, hogy elveszítünk valamit, valakit – Aki, ami soha nem volt a miénk…
Mindezzel a félelem, a rombolás, a kétség energiáját erősítjük – az Egység és a Teremtő Szeretet helyett…
A döntés a Tiéd:
Félelem vagy Szeretet?
Halogatás vagy Indulás?
Harag vagy megbocsátás?
Halmozás vagy elengedés?
Tehetetlenség vagy Teremtés?
Mert ha éppen utálod az apádat, a főnököd vagy bárkit, akkor nagyon nehezen vagy egyáltalán nem tudsz bevonzani örömöt (pénzt, karriert, barátokat, egészséget, társat… bármit… bárkit) magadnak!
Az emberi játszmáink, tanult viselkedéseink, a fájó, sajgó, emlékek, emberek, gondolatok, önámító vágyakozásaink és függőségeink – behálóznak és belehúznak egy lassú, nehéz félelemrezgésbe – amitől egyáltalán nem vagyunk Tiszták!
A megbocsátásra, levágásra váró dolgaink, teóriáink, elvárásaink, kapcsolataink, elengedése után kezdődik csak el a Tisztulásunk.
Ezek a megoldandó feladatok, azért jelentkeznek, ismétlődnek, az életünkben, azért gátolnak minket, azért növekednek, kerülnek előtérbe újra és újra, hogy vegyük észre végre: Levágásra váró dolgokat akarunk, összegyűjtve felhalmozni, szőnyeg alá söpörni – holott az előrelépéshez el kell engedni őket, a hozzájuk kötött érzésekkel, gondolatokkal együtt.
Nézd meg, hogyan Teremti újra magát a Természet: Elenged… visszahúzódik… megtisztul, majd növekedésnek indul… fejlődik… kiteljesedik, majd újra elenged, visszahúzódik… megtisztul……..
Ez a váltakozás – az örök megújulás – az Élet körforgása :)
Egyetlen fa sem akarja megtartani azt a levelét, amelyet megcsókolt egy Királykisasszony… és azt a levelét sem, amelyet Pistike kettévágott egy éles késsel.
A Természet nem vágyakozik őrizni a múlt gyönyörűséges emlékeit és a fájdalmas történéseket sem. Nem fél attól, hogy nem lesz többé boldog és nem fél attól sem, hogy minden rosszabb lesz.
Az Embernek kell(ene) visszatérni a Természet Rendjéhez és elfogadni, hogy az Élet változás.
Folytonosság, amiben minden VAN.…és mivel minden VAN, nincs szükség felhalmozni és naponta újra átélni a múlt fájdalmát vagy a múlt boldogságos pillanatai után vágyakozni… ahogyan a jövőbe helyezett félelmeknek vagy a vágyak meg nem történtétől való rettegésnek sincs értelme.
Minden VAN – Benned, belül… Ahhoz, hogy meglásd ezt Magadban, el kell engedned a múlt szemetét és a jövő illúzióit.
Csak a JELENBEN tudsz Teremteni.
Ahogy, csak a JELENBEN tudsz, elengedni, megbocsátani, megtisztulni. Nincs más lehetőség, ne keresd!
Itt és Most.
Amikor az Ember Tiszta – nincs félelme a múlttól, jövőtől, nincs elvárása, haragja, senki felé – akkor SZERET.
Önmagát és Másokat is :)
Ez a Szeretetrezgés, ez a Tisztaság, az EGYSÉG állapota, amelyben láthatóvá válik, ami eddig nem volt látható (pedig mindig is ott volt) csak a sok lehúzó félelemenergia eltakarta előlünk a jelen lehetőségeit :)
Ahogy a rezgéseink megváltoznak, megváltozik az érzékelésünk….és a Teremtésünk új célt és új irányt kap :)
Megláthatjuk a lényeget, az ÉLET titkosnak gondolt (eddig láthatatlan) oldalát – a korlátlan lehetőségeket.
…és leesik a tantusz:
Akkora Teremtőerőm VAN, amekkora bennem a Szeretet.
…és megértjük, hogy miért nem sikerültek eddig a Teremtéseink….
Mert azt tanuljuk, és erre tanítjuk a gyerekeinket is, hogy nyernünk kell… Háborúznunk… igazunk kell legyen… el kell ismerjenek mások… magas pozíciót kell elérnünk – így csak attól leszünk boldogok ha hatással vagyunk az emberekre… Mindenáron figyelmet, elismerést, szeretetet akarunk magunknak – másoktól…
Ezért képesek vagyunk félelembe tartani a gyengébbeket, kihasználni, uralni, irányítani, mindenkit, akit kétségek közt tudunk tartani… (és minél tovább tartjuk ott, annál inkább mi irányítjuk)
Vagy pont fordítva: védekezünk, harcokba, kudarcokba, megalázkodásokba, ígéretekbe, várakozásba, bonyolódunk – mert félelemben élünk, hogy elveszítünk valamit, valakit – Aki, ami soha nem volt a miénk…
Mindezzel a félelem, a rombolás, a kétség energiáját erősítjük – az Egység és a Teremtő Szeretet helyett…
Te vagy a Teremtő és Te vagy a Teremtett IS egyszerre.Te tudod legelsőként, Önmagadat szeretni. Te tudsz elengedni, megbocsátani és kitakarítani minden félelmet, múltat, elvárást, hazugságot, teóriát, megszokásból összetartott kapcsolatot, hamis jövőképet magadból. Egyetlen más Teremtő sem képes a Te félelmeidet elengedni!
A döntés a Tiéd:
Félelem vagy Szeretet?
Halogatás vagy Indulás?
Harag vagy megbocsátás?
Halmozás vagy elengedés?
Tehetetlenség vagy Teremtés?
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése