Pszichokibernetika

A "képzelt" betegség
Néhány évvel ezelőtt egy hipnózisról szóló tankönyvben érdekes kísérletről olvastam. Egy hipnotizőr azt a szuggesztiót adta az egyik hipnotizált hallgatónőnek, hogy egy jégdarabot tesz a kezére, és ő érezni fogja a jég hidegét a bőrén. Valójában csupán egy pénzérmét helyezett a tanítvány keze fejére.


Képzelt és valóságos égési sebek
Ezután fölvette az érmét és azt a szuggesztiót adta tanítványának, hogy most forró fémet tesz a másik kezére. Valójában ugyanazzal a pénzérmével dolgozott. Tanítványa megrándult, arca eltorzult, mintha tényleg megégette volna a kezét. Néhány perccel később kézfején "égési hólyag" éktelenkedett, éppen olyan, amilyet az igazi tűz okoz. Amikor a hipnózisból visszatért hallgatónőt benyomásairól faggatták, kiderült, hogy egészen világosan emlékszik a jeges érintésre és arra a szúró fájdalomra, amit akkor érzett, amikor a hipnotizőr a "forró" fémet a másik kezére helyezte.


Semmiképp sem akarta elhinni, hogy ugyanazt a pénzérmét használták mindkét esetben. Valójában mi is történt?


A tudatalatti szó szerint vette a forró fémről adott információt és reakcióképpen égési hólyagot hozott létre, éppen úgy, mintha valódi égési sebesülés történt volna. Ebből az esetből képet alkothatunk arról, hogy a mentális elképzeléseknek milyen messzemenő testi következményei lehetnek. Ugyanezen a módon természetesen egy betegséget is valóságossá lehet tenni. Ha örökösen rágondolunk, akkor létre is jön a betegség. Diagnosztizálható lesz, minden tünete fennáll, a panaszok is valódiak, de az orvos mégsem találja meg a betegség okát, és gyógyszereivel nem képes megszüntetni a tüneteket. 


Az efféle betegség többnyire különösen makacs, ellenáll minden gyógyszernek. Ha netán Ön is ilyen helyzetben van, csak akkor számíthat valódi gyógyulásra, ha szellemi beállítottságát megváltoztatja. Mihelyst felhagy azzal az elképzeléssel, amely beteggé tette Önt, a betegségtünetek hamarosan megszűnnek minden gyógyszeres kezelés nélkül. Ebből nemcsak azt a tanulságot vonhatjuk le, hogy semmiféle betegséget ne képzeljünk be magunknak, és kerüljünk el minden negatív gondolatot, vagyis minden káros, képben megfogalmazott fantáziálást, hanem azt is, ami talán még fontosabb, hogy képesek vagyunk megfordítani ezt a folyamatot, ha egészséget "képzelünk be " magunknak!


"Képzeljünk be" egészséget
Ha már szokásává vált, hogy az összes negatív gondolatot azonnal erélyesen elkergesse, és lelki szemével pozitívan és egészségesen lásson, akkor lassanként áthatja Önt ez a fantáziakép, hiszen tudatalattija mindezt szó szerint érti, "elhiszi" az egészséges állapotot. Így Ön valóban egészséges lesz és az is marad.
Tudatalattija különösen fogékony, ha a megvalósítandó elképzelést szellemi kikapcsolódásának színterén kapja meg Öntől.

• Naponta kétszer tíz percre engedje el szellemét szabadságra és ilyenkor "lássa" egészségesnek.
• Kerüljön el minden negatívumot, ne úgy gondoljon a betegségre, hogy az lassanként meggyógyul majd, mindig az eredményt lássa maga előtt, mintha már el is érte volna.
• Lássa magát egészségesnek, élettől duzzadónak - és az is lesz valóban.

Az ember az, amit gondol magáról.

Szellemi kikapcsolódása színterén egészségesnek látja magát. 
Ha belegondol, hogy a betegségek nyolcvan százaléka pszichoszomatikus eredetű, vagyis lelki folyamatok váltják ki, akkor felismeri, hogy ezen betegségek gyógyítására milyen óriási lehetőségeket rejt magában a pszichokibernetika. Mindamellett természetesen orvoshoz kell fordulnia, ha beteg, de megvan a lehetősége rá, hogy lerövidítse a kóros folyamatot. Ám ennél még nagyobb lehetőségei is vannak: a betegségek többségét elkerülheti.

Amikor néhány évvel ezelőtt feleségem súlyos műtéten esett át, kezelőorvosai csodálkoztak gyors felépülésén és azon, hogy néhány nap alatt tökéletesen begyógyult a sebe. nem akarták elhinni, mitől is történt ez a "csoda": attól, hogy a feleségem naponta egészségesnek látta magát szellemi kikapcsolódásának színterén. Tisztában volt vele: ha így tesz, sebe négyszer-ötször rövidebb idő alatt gyógyul meg.

A placebohatás és a "kiváltó" ok


Altató helyett hashajtó
Egy beteg a következő esetről számolt be. Krónikus álmatlanságban szenvedett, gyógyszereken élt. Végül már minden este négy altatót kellett bevennie. Egyik este véletlenül enyhe hashajtót szedett be altató helyett, aztán mint rendesen, aludni tért. Másnap ugyan furcsállotta a hasmenést, de nemigen gondolkozott el rajta. Miután következő este megint az elcserélt üvegből vette be a négy "altatót", másnap még erősebb volt a hasmenése. Ekkor gyanakodni kezdett és felfedezte tévedését. Rájött azonban arra is, hogy altató nélkül éppen olyan jól alszik, mint altatóval, és többé nem szedett tablettákat.
Ami ebben az esetben működött, az a "placebohatás". ez az asszony, vagyis inkább a tudatalattija úgy hitte, altatót vett be, és ennek megfelelően viselkedett.

Kétcsoportos teszt
Egy híres klinikán az alábbi kísérletet végezték el. Két csoportra osztották a betegeket: Az egyik csoport tagjai valódi gyógyszereket kaptak, a másikéi a valódiakhoz a megszólalásig hasonló, de hatóanyag nélküli tablettákat vettek be. Sem az orvos, sem a beteg nem tudta, ki, melyik csoportba tartozik. A hagyományos gyógyszerrel kezelt csoport tagjainak gyógyulási aránya hetven százalékos volt. Azok, akik a másik csoportban hatóanyag nélküli tablettákat kaptak, szintén hetven százalékos arányban gyógyultak meg.
Ez a kísérlet igazolni látszik azt, hogy a gyógyszer legfeljebb beindítja a folyamatot, de maga a gyógyulás a tudatalatti segítségével történik. Ezek után talán nem is alaptalan az a régi népi bölcsesség, miszerint: orvosi kezelés híján a nátha tizennégy napig tart, orvosi kezelés mellett két hétig.

A "kiváltó" ok jelentősége
A tudatalatti reakciójának kiváltó oka természetesen nemcsak gyógyszer lehet.
Én például arra edzettem a tudatalattimat, hogy mihelyt lefekszem, nyomban legyek egészen nyugodt, feledkezzem el az összes problémámról és egészen lazítsam el a testem.
Ebben az esetben tehát a trigger*, a kiváltó mozzanat a lefekvés. Az, hogy lefekszem, feltételes reflexként beindítja az egész folyamatot, ahhoz hasonlóan, ami Pavlov ismert kutyakísérlete során történik. (Itt két különböző dolog kapcsolódik össze a tudatalattiban, meghatározott sorrendben. Semmi közük egymáshoz, hiszen Pavlov a csengetés helyett fényjelre is beidomíthatta volna a kutyáját, az állat magatartása akkor is hasonló lett volna.

A kívánt magatartás begyakorlása most is mint mindig, az Ön szellemi kikapcsolódásának színterén történik, ott, ahol a tudatalattit a legkönnyebb megszólítani. Ha valami egyszeri eseményről van szó, például egy vizsgáról, akkor elegendő a Hírlevélben ismertetendő táblatechnika többszöri alkalmazása. Ha azonban magatartását tartósan meg akarja változtatni, akkor a huszonegy napos technikát válassza. A Hírlevelünkben a 21 napos technikáról is tanulhat!

A "kiváltó" ok gondos megválasztása
Fontos, hogy gondosan válassza ki azt a kiváltó okot, amelyet használni fog. Mert a tudatalattinak mindegy, hogy milyen kiváltó okra válaszol, az azonban nyilván nem volna jó, , ha például valaki arra programozná be magát, hogy amikor zenét hall, nyomban táncolnia kell. Ahhoz, hogy kiváltó lehessen, a zene túlságosan gyakran szólal meg. Igencsak zavarná, ha mondjuk fontos munka közben, a megszólaló zene miatt folyvást a táncra sarkalló kívánságaival kellene küszködnie. Olyan kiváltó okot válasszon hát, amelyet bármikor használhat és bármikor félretehet.

Kipróbált "kiváltó" okok
A következőkben egy sereg bevált és általam is alkalmazott kiváltó okot sorolok fel. Ezeket Ön is könnyűszerrel felhasználhatja.

• Lefekszem, és nyomban egészen nyugodt leszek. Összes problémám elenyészik, a testem és az idegeim egészen ellazulnak.
• Ha meg akarok oldani egy problémát, este a táblatechnika segítségével egészen részletesen vésem a tudatalattimba, s mihelyt másnap kinyitom a szemem (vagy netán iszom valami), máris megvan a megoldás.
• Ha számon át háromszor mélyen belélegzem, azonnal alkalmassá válok jó sportteljesítményekre. Ennél a kiváltó oknál fontos hangsúlyozni: "a számon át lélegzem", máskülönben valahányszor Ön mélyen belélegez, tudatalattija mindannyiszor mozgósítja az összes testi tartalékát. Napközben sokszor kénytelen mély lélegzetet venni az orrán át, így a testi tartalékok szükségtelen mozgósítása sokszor bekövetkezik, ezért a tudatalatti egy bizonyos idő múlva többé nem válaszol erre a kiváltóra.
• Valahányszor vizsgázom, egészen nyugodt vagyok, de a szellemem éber.
• Ha a hüvelyk- és mutatóujjamat összeérintem, minden bevésődik az emlékezetembe, amit ekkor mondanak nekem, s erre mindig szó szerint fogok emlékezni. Különösen hasznos ez konferenciák és előadások alatt.
• Amikor házastársam hozzám ér, nyomban elfelejtem gondjaimat. Ekkor szeretet és gyöngédség tölt el.
• Valahányszor autót vezetek, egészen nyugodt vagyok, elmúlik minden idegességem. Mindig megfontoltan cselekszem.
• Azonnal elalszom, amint lefekszem az ágyba. 

Ezt a sort bárki tetszése szerint folytathatja.