"Ha az ember magabiztosan halad álmai felé, és megkísérli az általa elképzelt életet élni, olyan sikerre lel, amelyre a hétköznapi életben aligha számíthat."
(Henry David Thoreau)
Mondtad már valaha: "Egyszer majd... könyvet írok/bejárom Afrikát/ operát írok/lefutom a maratont/ önkéntesként fogok dolgozni a Vöröskeresztnél"? Ismerős, nem? Ne aggódj, ezzel nem vagy egyedül! Szerintem mindenkinek van egy álma, amit "egyszer majd" megvalósít. Ez lehet olyan egyszerű dolog is, mint több idő barátainkkal, családunkkal, de lehet egy radikális karrierváltás is. Van, aki arra vágyik, hogy végre legyen ideje megszagolni a virágokat az összes útjába akadó rózsabokron. És vannak, akik időigényes hobbit terveznek "majd egyszer".
Te hogyan fejeznéd be a fejezet címét? Ha kell, gondolkozz el rajta. Mert alapértékeid megismeréséhez, ahhoz, hogy megtudd, mely dolgok igazán fontosak számodra az életben, nagyon hasznos lehet ez az információ. Ebben a fejezetben segítek neked megfogalmazni néhány ilyen "majd egyszer" álmot.
Mielőtt elindítottam a saját vállalkozásomat - ennek ma már jó harminc éve -, rengeteg időt töltöttem repülőgépen. Az első időben még izgalmas volt, nagyon élveztem az utazást. De egy idő után megcsömörlöttem, és megtanultam alvásra használni a levegőben töltött időt. Csak így tudtam elviselni azt a számos órát, amit - főként a hosszú repülőutak alkalmával - egy helyben ülve voltam kénytelen eltöltetni.
Aludni azonban nem mindig lehetett. Megfigyeltem, hogy gyorsabban telik az idő, ha gondolkozom valamin, mintha üres fejjel bámulnék magam elé. Az utazgatós évek alatt rengeteget gondolkoztam az életemről, hogy meddig jutottam, és merre tartok. Végül még egy játékot is kitaláltam, hogy jobban teljen az idő.
Ennek az a lényege, hogy olyan helyzeteket, célokat, pozíciókat képzelsz el, amiket érdekesnek vagy izgalmasnak találsz. Mit tennél, ha te lennél mondjuk az Egyesült Államok Elnöke? Vagy Kína államfője? netán Izrael miniszterelnöke? A kedvenc fantáziám arról szólt, hogy én vagyok az egész világ királya. De csak egy évig. Mit tennék vajon ez alatt az egy év alatt? Számomra ezek tűntek érdekes helyzeteknek akkoriban. De lehet, hogy téged egészen más dolgok szórakoztatnak.
Az egyik ilyen fantáziálásom eredménye igencsak elgondolkodtató volt. Azt képzeltem el, hogy mi lenne, ha másnap meghalnék, és kapnék még egy esélyt a Földön. Huszonegy évesen újra kezdhetném az életemet, méghozzá úgy, hogy minden addigi tapasztalatomra emlékeznék. Mit tennék, ha azt mondanák, hogy attól számítva még van ötvenöt évem?
A gyakorlatnak az a része igazán szórakoztató, amelyik új életem huszonegytől ötvenöt évig terjedő időszakára vonatkozik. De jó lenne ismét fiatalnak lenni! Nem fájna a térdem, a bokám és a vállam, és egyáltalán, nem gyötörne semmi betegség, ami az én koromban már óhatatlanul gyötörni szokta az emberek nagy részét. De jó lenne elkerülni mindazokat a szituációkat, amelyek akár érzelmileg, akár anyagilag fájdalmasan érintettek az évek során! Bár tény, hogy sokat tanultam belőlük.
Amikor a fantáziálásban eljutottam jelenlegi koromig, a játék egyszerre véresen komollyá vált. Ezt az időszakot ugyanis még a fantáziámban is csak egyszer volt esélyem megélni. Itt már nem volt "még egy dobásom". Tisztában voltam vele, hogy ezalatt is lesznek dolgok, amelyeket még egyszer már nem tennék meg. Legalábbis mindent elkövetnék, hogy ne történjenek meg. Erről társadalmi szinten George Santayana történetfilozófus a következőt mondta:
"Az a nemzet, amelyik nem emlékezik a múltjára, arra ítéltetik, hogy újra átélje azt."
Most nem untatnálak tovább saját történeteimmel. De szeretném ha emlékeznél, micsoda tanulságos dolog képzeletben újra végigélni életünket.
Láttad a Groundhog Day (Mormota-nap) című 1993-as filmet, Bill Muray-vel a főszerepben? Muray egy Phil Connors nevű önző televíziós meteorológust alakít, akit a vidéki pennsylvaniai kis vársoba, Punxsutawney-be küldenek, hogy leforgassanak vele egy rövid jelenetet az ottani hagyományos mormota -napi ünnepségről. Punxsutawney valóban létezik, a február 2-án hagyományos mormota -ébresztő ceremónia pedig szinté nem a képzelet szülötte. A hagyomány szerint a városka mormotája, az időjósok időjósa, a prognoszták prognosztája ezen a napon előmerészkedik odújából, és ha meglátja az árnyékát, még hat hétig tart a tél.
A filmben Phil egy nappal a forgatás előtt érkezik a városkába, és a helyi hotelben száll meg. Másnap reggel forgatás, majd laza semmittevés után aludni tér a szállodában, és azt tervezi, hogy harmadnap reggel végre elutazik. A következő napon azonban furcsa dolog történik. A rádiós óra ugyanakkor ébreszti, mint február másodikán, ugyanazt a dalt, Chertől az "I've Got You Babe"-et játszva, a műsorvezetők szóról szóra ugyanazt a szöveget nyomják, mint előző reggel. Ráadaásul Phil ugyanazokkal az emberekkel találkozik, akik ugyanúgy viselkednek, mint az előző napi mormota-napon - sőt, láthatóan aznap van február másodika, ezért újra lezajlik a mormotajóslat. Másnap aztán megismétlődik a csoda. Utána pedig újra. És újra. Phil rengeteg napon keresztül éli meg ugyanazt a napot. De szerencsére tanul a tapasztalatokból - ezért minden nap valamit másként próbál tenni, jobban, mint előző alkalommal.
Az elején még fantasztikusnak tartja ezt az egészet. Próbálkozik, hogy meddig tud elmenni. Sok olyasmit megpróbál, aminek egyébként komoly következményei lennének. Például lop. Hiába. Másnap ismét a jó puha ágyban ébred Cher dallamára. Egy idő után rádöbben, hogy bizony nem kizárt, élete hátralevő részében ugyanazt a napot kell majd megélnie. Újra meg újra. De vajon meddig? Eszébe jut, hogy ha börtönbe csukják, az talán majd megállítja az idő ismétlődését. Ezért ismét megpróbálkozik lopással és garázdasággal. Mindhiába. Még öngyilkossági kísérletei is ugyanúgy végződnek: reggel a puha, meleg ágyban. Semmi sem segít. Minden reggel február másodikára ébred, ugyanabban a szállodai szobában.
Hosszas próbálkozás után belátja, hogy a helyzethez másként kell hozzáállnia. Mivel úgy tűnik, hogy élete hátralevő részén mindig február másodika lesz, úgy dönt, hasznosan fogja tölteni idejét. A film elején még arrogáns, kötekedő, utálatos figura szép lassan másokkal törődő, másokat segítő, szerethető emberré válik.
A film végén pedig már szinte nem is ugyanaz az ember, mint az elején. Ez az a gondolat, ami remélem, benned is megragad majd a filmmel kapcsolatban. A változás ugyanis igenis lehetséges mind személyiségünket, mind pedig életvitelünket illetően. Csak meg kell próbálnunk kevésbé radikális tapasztaltból tanulnunk, mint a film hőse tette.
Amikor körülbelül öt évvel ezelőtt megsérült a térdem, golfozni kezdtem, hogy elkerüljem a további sérüléseket. Most már azt mondom, hogy fantasztikus egy játék. Remélem, öreg koromban is tudom majd játszani. A golf sokak szerint olyan, mint maga az élet. Mert ha el is szúrsz mindent az ötödik lyuknál, amikor a hatodik lyukra készülsz, gyakorlatilag olyan, mintha újrakezdenéd az egészet. Teljesen új helyzet előtt állsz. Mint Phil a Mormota-nap című filmben. Az újrakezdés pedig azt jelenti, hogy nem kell feltétlenül elkövetnünk az előző menetben elkövetett hibákat (ami egyébként, sajnos, igen jellemző rám).
Napjainkkal ugyanez a helyzet. A reggeli ébredés után minden nap új lehetőségünk van dönteni a rendelkezésünkre álló idő felhasználásáról. Minden egyes napon, egészen addig, amíg meg nem halunk. Lehet, hogy tíz, tizenöt, húsz, sőt, lehet, hogy harminc évem van hátra. Mit kezdek ezzel a sok idővel?
Nyilván szórakoztató dolog arról elmélkedni, hogy mit csinálnék, ha kétszer élhetném végi ezt a néhány évtizedet. De mindketten tudjuk, hogy ez puszta képzelgés. Mindnyájunknak csupán egyetlen lehetőségünk van. Tehát a kérdés most már az:
Mit fogok tenni életem hátralévő éveivel?Tovább ámítom magam azzal, hogy "egyszer majd" oda is eljutok, hogy a számomra igazán fontos dolgokkal foglalkozzam? Jobb, ha tudod, az "egyszer majd" sosem jön el. Hacsak nem kezdesz hozzá most azonnal.
Néha csak egy esemény hatására gondolkozik el az ember arról, hogy mit is kezd élete hátralevő részével. Tréningem egyik résztvevője akkor iratkozott be az előadásra, miután megtudta, hogy rákja van.
"Úgy éreztem, eljött az idő, hogy tennem kell valami fontosat az életemmel, mielőtt meghalok" - mondta.
Van egy jó kis gyakorlatom, amely nagyban megkönnyíti az alapértékek feltérképezését. Ezt a gyakorlatot azért szoktuk elvégeztetni tréningjeinken, hogy segítségével a résztvevők képet kapjanak arról, mi fontos számukra igazán az életben. A gyakorlat a következő. Ebéd előtt megkérem őket, hogy írják fel egy kártyára, mit szeretnének megtenni, ha valaki azt mondaná nekik, hogy pénz és idő nem akadály. A nap végén pedig megkérem a résztvevőket, olvassák fel, amit a kártyájukra írtak. Ilyenkor látom az arcokon, milyen legondolkodtató tud lenni a többiek válasza. Az alábbiakban az eddig elhangzott válaszok közül idézek:
- Több generációt is kiszolgáló bútorokat építenék, és azzal rendezném be a házunkat.
- Kínai nyelvet tanulnék.
- Egymillió dollárt tennék félre.
- Történelmet tanulnék, rajzolni, festeni tanulnék, megtanulnék kötni, lakberendezőnek tanulnék, mérnöknek, színésznek tanulnék, (ugyanahhoz a férfihoz) mennék hozzá újra meg újra, utaznék, utaznék, utaznék, és többet játszanék.
- Minden nap egy étkezést a családom vagy barátaim körében töltenék el.
- Átkerékpároznám az országot, találkoznék emberekkel, és leírnám a történetüket.
- Kialudnám magam.
- Lefutnám a maratont.
- Megtanulnék repülni, és pilótaként dolgoznék.
- Én magam megépíteném álmaim házát, aminek a tervezésében csak a feleségem segítene.
- Rászoruló gyerekeket segítenék.
- Visszamennék tanulni az egyetemre.
- Karakterszínész lennék a Broadway-n.
- Minden olyan kérdést feltennék, amit félek feltenni, és őszintén szeretnék válaszolni minden nekem feltett kérdésre (úgy, hogy tudom, az embereknek lesz idejük megérteni az én álláspontomat).
Szerintem életünket akkor érezzük majd teljesnek, ha őszintén válaszolunk a következő kérdésekre:
- Mi számít igazán számomra az életben?
- Mi az, amit szívem mélyén szeretnék elérni?
- Mit szeretnék magam mögött hagyni, amikor majd eltávozom az élők sorából?
Mit szeretnél "majd egyszer"?
Javaslom, hogy most pár percet szánj az idődből, és vegyél elő papírt és ceruzát. Hunyd be a szemed, és gondolkozz el a jövődön. Bármi eszedbe jut, írd le. Mi az, amit szívesen tennél? Gondolataidnak ne szabjanak gátat a realitások. Az se zavarjon, hogy más dolgokat esetleg inkább "kellene akarnod" majd egyszer. Ha bármi is fontos számodra, kerüljön fel a listára. Ha készen vagy vele, tedd el. A következő fejezeteknél szükséged lesz rá, amikor majd arra leszünk kíváncsiak, mi az, ami igazán fontos számodra az életben.
Ha már összeszedted az összes "majd egyszer" tennivalót, nézd végig jelenlegi mindennapjaidat. Teszel valamit álmaid megvalósításáért? Ez nagyon fontos kérdés, és sokan sajnos NEMmel kénytelenek rá válaszolni.
Életük nagy részét ugyanis lefoglalja az üzlet és az általuk irányíthatatlan események. Vannak, akik olyan lózungok mögött rejtegetik álmaikat, hogy "Én realista vagyok, nem szoktam álmodozni", vagy "Nincs időm ilyen dolgokról álmodozni." Pedig titokban ők is ugyanúgy szenvednek, és arról ábrándoznak, amit "bárcsak megtehetnének".
Álmainkat bogozgatva számos olyan kérdést fel kell tennünk, amely a lelkünk mélyére hatol.
- Hová akarok eljutni?
- Miért éppen oda akarok eljutni?
- Vajon tényleg el akarok jutni oda?
- Van-e valami olyan titkos vágyam, amivel szívesebben foglalkoznék?
- Milyen áldozatot, milyen árat vagyok hajlandó adni azért, hogy elérjem a célom?
Bejegyzések
