Társadalmunk legtöbb tagja minden év végén rituálisan lezárja a múltat, és tesz néhány újévi fogadalmat. E fogadalmak jó része szoros kapcsolatban van az illető "majd egyszer" céljaival. A Karácsony és Újév közti héten a legtöbben azon törik a fejüket, vajon mit tegyenek másként "jövőre". Aztán elérkezik a január elseje, és mindannyian tiszta lappal indulunk. Ha igazán komolyan gondoljuk a fogadalmat, még listát is készítünk a változtatni- és tennivalókról.
Mégis, mi játszódik le ilyenkor az emberek fejében?
Ez az év más lesz, mint az eddigiek. Tényleg elkezdek takarékoskodni nyugdíjas éveimre. Tényleg leadok X kilót, és vigyázok a vonalaimra. Tényleg több időt fogok tölteni barátaimmal/házastársammal/gyerekeimmel. idén már tényleg elmegyek arra régen vágyott Karib-tengeri körútra. Idén visszafizetem az adósságaimat.
Erre mi történik? A hét első napján még keményen tartjuk magunkat újévi fogadalmunkhoz. Előbb vagy utóbb azonban visszalopakodnak életünkbe azok az utálatos szokások. A lista elhányódik, tavaszra pedig ki emlékszik már a fogadalmakra? A rituálé lényege azt hiszem, éppen abban rejlik, hogy az emberek nem veszik komolyan a fogadalmaikat. Az első néhány napon vagy héten még betartják, amit elhatároztak, aztán huss! Vége a nagy elhatározásnak. Jönnek a mindennapok.
Elgondolkoztál már azon, hogy miért csak olyan kevesen tartják meg az újévi fogadalmaikat? Miért nem okoz tartós változást az emberek nagy részének viselkedésében az év végén tett ígéret? Pedig a fogadalmak listáján általában olyan dolgok szerepelnek, amelyek valóban fontosak számunkra.
Olyanok, amelyeken valóban változtatni akarnak. Olyanok, amelyek a vezérlő értékeikkel vannak kapcsolatban. Logikus lenne hát, hogy legalább ezen fogadalmaikat vegyék komolyan. Legtöbbünk azonban mégsem teszi.
Miért?
Megmondom. Azért, mert valahogy úgy viselkedünk, mint a lovat a szekér mögé befogó ember. Kitűzünk néhány kellően ködös célt, majd ölbe tett kézzel várjuk a viselkedésünkben szerintünk majd logikusan bekövetkező változást. Persze, célokat kitűzni fontos, sőt, szükségszerű. De nem ez az első lépés. Azt javaslom, legközelebb addig ne tégy magadnak újévi (vagy bármilyen más) fogadalmat, amíg előtte nem tisztáztad magadban a vezérlő értékeidet. Amíg nem látod tisztán, mi az, ami igazán fontos számodra az életben.
De mi is valójában az, amit vezérlő értéknek nevezek?
Azok a dolgok, amelyeket a legfontosabbnak tartasz. Nélkülük az életed értelmetlen és üres lenne. Ezek képviselik személyiséged alapját, illetőleg azét az emberét, aki "egyszer majd" lenni akarsz. Amint tisztáztad magadban az értékeidet, és már tudod, ki is vagy valójában, újévi fogadalmaid megfogalmazása sem okoz majd gondot. Sőt, megtartásukra is sokkal nagyobb esélyed lesz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)

Címkék
nevedbenasorsod
(33)
szellemi öngyógyítás
(21)
igazabolszerelem
(19)
szeretet
(15)
Mátyás Anita
(13)
SarkadiKriszta
(13)
elengedés
(12)
lélek
(8)
szerelem
(8)
élet
(6)
önmagad
(6)
önszeretet
(5)
egyensúly
(4)
NLP
(3)
csend
(3)
pozitív
(3)

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése