JEGYES

JEGYES

Igaz szépség van abban, hogy a nőt házasság előtt jegyesnek nevezik. A jegyesség, mint életforma a női mivolt misztériumát hordja. A Jegyes szellemi társa a férfinak. "Lélekben eggyé" válnak.
A Nő, mint Szűz a férfi számára a személy értékét biztosítja, mint Jegyes egy "fél világ" együttműködését adja. Bármily tökéletes a férfi, magányosságból a nő, mint jegyes - szellemi társ - tudja kiragadni, önzésésnek szűk köréből kiszabadítani.
Szeretett Leányom, ha ősképként él bensőd mélyén a Szűz, az Anya, hasonlóképpen általános női szerepre hív, indít alkalmasságod, amire születtél, hogy Jegyesként szellemi társa lehetsz s legyél a férfinak.
A Nő, mint Jegyes van jelen minden nagy alkotásban. Reményik Sándor Cherchez La Femme című versét most - kérlek - olvassad:

Keressétek a nőt

Keressétek, igen,
De ne csak ott, ahol eddigelé:
Szerelmi lázban, apró intrikákban,
S ne állítsátok minden rossz mögé,
Eltévedt, kisiklott, korommá égett,
Tört életek mögé.
Mindez igaz. Ő itt van mindenütt,
Kígyózó karját királyokra fonja
S országperzselő láng csak ki szeméből,
Ha nem tűzhely a gondja.
Igaz: ő a nagyban a kicsinyesség
S mégis méltó reá,
Hogy a nagyban a kicsinyesség
S mégis méltó reá,
Hogy a nagyban, mint nagyot keressék.
Keressétek tehát.
De ne csak ott, ahol eddigelé.
Ne nézzetek csak a tűzhely mögé.
Ne is csupán sötét sikátorokba,
Ne is csupán szürke hivatalokba,
Hol társatok és ellenfeletek,
S kiragadja - nem önnön hibájából -
Kezetekből a napi kenyeret.
Keressétek tovább...
Mert ott van ő a vágyban és a vérben,
De minden magasban és minden mélyben,
Kőcsipkét ver a kora gótikában,
Szárnyal a beethoveni muzsikában
és gyökeret ver minden költeményben.
A költeményben...
Hiszitek-e ti,
Hogy a versnek is vannak szülei?
Mint a gyermeknek apja-anyja van.
Csak itt, e különös tündérvilágban
A természet rendje fordítva van.
Itt az ihlető asszony az apa,
Ki elhullat egy kis virágmagot
S az megfogan...
A költő aztán világra szüli
A gyermeket.
Ti ott, künn, a rendes embervilágban
Ugye az apát is tisztelitek?
Gyermekét nevéről nevezitek.
Látjátok, e furcsa tündérvilágban
A nőnek ismeretlen a neve.
Az alkotónak és az alkotásnak
Ő láthatatlan, szerény háttere.
Ó, sokszor fájt e visszásság nekem:
A virágmag-hintő drága kezet
Hogy mindeneknek fel nem fedhetem,
S hogy versemet Isten után
Kinek köszönhetem.

Tiszteljétek tehát,
Az "alkotó" nagy Inspirátorát,
A virágpor-hintő titkos kezet,
Aki vezet
Új világokon át.
S keressétek a nőt
A magasságban és a mélyben,
Árnyékban, zivatarban, napsütésben.
És minden költeményben
Tovább...

"Kígyózó karját királyokra fonja" - az uralkodók nevét jól ismerjük. Érdekes lenne a történelmet úgy elemezni, megismerni, hogy a megtapsolt vagy szidott történelemformáló férfiak mellett kik voltak azok a "rejtett" személyek, akik nők, anyaként, feleségként, kedvesként, Beítrice-i eszményként hatottak a férfira s rajtuk keresztül országok, népek életére. István király mellett Gizella...Vagy milyen nő volt hatással Hitlerre, Sztálinra?...
"Szárnyal a beethoveni muzsikában" a Nő jelenléte a zenében. Kik voltak szellemi társai Lisztnek, Bartóknak, Kodálynak, és sorolhatnánk a zene zsenijeinek társait, akik nőiességükkel ihlették, segítették, merem írni, sikerre vitték a szeretett férfit...
"Gyökeret ver minden költeményben". Ki lenne képes felsorolni, hány vers született az Örök Nő mosolya miatt, amely rásugárzott a költőre. Még akkor is társszerző, ha kettejük kapcsolata drámai, mint Madách életében, s mégis tőle született az Ember Tragédiája, amely mű minden színében ott az Éva...
Isten után a verset legtöbb eseetben a költő - ha őszinte, mint Reményik Sándor - a Jegyesnek köszönheti, a szellemi társnak.
Gertrud la Fort szerint a "kultúrának menyegzős jellege van". Ha a férfi a kultúrából kihagyja a nőit - amelyért a Nő is felelős -, akkor a rejtett erőkben nem hisznek többé, csupán a mezítelen láthatóban. Ha nem hiszünk a láthatatlanban, akkor fizikai síkon ránktör az erőszak, szellemi téren a reklám, amely erőszakot követ el az emberi lelken...
Az egészségesen gondolkozó mélyen fejet hajt és elismeréssel tiszteli a nő anyaságát, ám ennél nem kevésbé jelentős, szükséges a Nő jegyesi hivatása, amellyel a lélek termékenységében pótolhatatlan társ.
Írókat, költőket, művészeket emlegettünk eddig, de mi van a mindennapi életben, mindennapi kapcsoltokban férfi és nő között?
A Nő jegyesként legyen jelen a házasságban, a barátságokban a társadalmi éreintkezés ezernyi változatában. Hivatása van, amelyet egyetlen férfi vagy a világ összes férfija nem nélkülözhet; hivatását nem pótolhatja senki: a szellemi teremtő titok által nőiesebbé tegyék az emberi életet. Hogyan érthetjük ezt meg  jobban? A férfi kész az igazságosságot értékelni, munkában megjeleníteni, ha kell, háburúban harcolni ezért. De kérdem, ki egyensúlyozza ezt ki az irgalom, megbocsátás értékével?
Természetesen a női befolyás, szerep rejtett, alig elismert, szinte láthatatlan. Ezért elégedetlenkednek sokan női mivoltuk ellenére, hogy el vannak nyomva, nem kapnak megbecsülést. Igaz, de a láthatatlan nem kevésbé van, mint az, ami látszik.
Az erőszak látványos és megtapsolják. De a nőiesség jelenléte nélkülözhetetlen és az elismerésektől fügetlenül dicséretre méltó és szent.

Az Örök Női mint rejtett együttműködő az Isten névtelenségét képviseli.Jegyes.Szellemi társ, együttműködő, együttalkotó.Csodálatos a Nőben az anyaság termékenysége - nem kevésbé csodálatos lelki.