Mi a helyzet azokkal az emberekkel, akik kihasználni, manipulálni vagy irányítani akarnak engem? Nekik is adjam meg magam?
Ők el vannak vágva a Léttől és ezért tudattalanul tőled próbálnak energiához és erőhöz jutni. Igaz, hogy csak tudattalan ember próbál másokat kihasználni és manipulálni, de ugyanolyan igaz az is, hogy csak a tudattalan embert lehet kihasználni és manipulálni! Ha ellenállsz és harcolsz mások tudattalan viselkedésének, illetve viselkedésével, akkor magad is tudattalanná válsz! A megadás azonban nem jelenti azt, hogy megengeded magadnak, hogy tudattalan emberek kihasználhassanak téged. Egyáltalán nem! Abszolút lehetséges határozottan és egyértelműen nemet mondani valakinek, vagy kilépni egy helyzetből, és ugyanakkor a teljes, belső, nem ellenállás állapotában lenni. Amikor nemet mondasz valakinek vagy egy helyzetnek, akkor azt ne reakciószerűen, hanem meglátásod alapján, a pillanatnyilag helyes és helytelen lépés világos fölismerése birtokában tedd!
"Nem" válaszod ne "reaktív", hanem "minőségi" legyen! Ne tartalmazzon negatívitást, olyan nem válasz legyen, ami megelőzi további, fölösleges szenvedés létrejöttét!
A munkahelyemen meglehetősen kellemetlen helyzet alakult ki. Megpróbáltam megadni magam ennek, de nem megy egyszerűen lehetetlennek érzem! Folyamatosan rengeteg ellenállás jön elő belőlem.
Ha nem tudod megadni magad, akkor azonnal cselekedj! Szólj, adj hangot álláspontodnak; vagy tegyél valamit, ami megváltoztathatja a helyzetet; vagy lépj ki a szituációból! Vállalj felelősséget az életedért! Ne szennyezd negativítással a gyönyörű, ragyogó, belső lényedet, sem a Földet! Semmilyen formájában se adj helyet magadban a boldogtalanságnak!
Ha végleg képtelen vagy cselekedni - például, mert börtönben ülsz-, akkor két lehetőség közül választhatsz: ellenállás vagy megadás, tehát leláncoltság vagy belső szabadság, függetlenség a külső feltételektől; szenvedés vagy lelki béke.
A nem ellenállást külső erőszakkal konfrontálódva is alkalmazzuk, vagy ez csak a belső életünkre vonatkozik?
Csak a dolog belső aspektusával törődj! Ez az elsődleges. Az persze meg fogja változtatni életed külső menetét is, a kapcsolataidat és egyebeket.
A megadás alapvetően fogja megváltoztatni a kapcsolataidat. Ha soha nem vagy képes elfogadni azt, ami van, akkor ebből az is következik, hogy senkit sem tudsz olyannak elfogadni, amilyen. Megítéled, kritizálód, minősíted, visszautasítod vagy megpróbálod megváltoztatni az embereket.
Továbbá, ha a mostot folyamatosan csak eszközként használod egy jövőbeli cél eléréséhez, akkor minden embert, akivel csak találkozol és akivel kapcsolatba kerülsz, szintén egy jövőbeli cél elérésére szolgáló eszközzé teszel. Ez esetben a kapcsolat - az emberi lény - másodlagos vagy teljesen lényegtelen lesz számodra. Az válik elsődlegessé, amit a kapcsolatból nyerhetsz:
anyagi előny, a hatalom érzete, testi öröm vagy az ego ilyen-olyan kielégülése.
Hadd mutassam be egy példán, hogyan működhet a megadás az emberi kapcsolatokban! Amikor egy vitába vagy konfliktusba keveredsz, például a partnereddel vagy bárkivel, aki közel áll hozzád, kezdd azzal, hogy megfigyeld, mennyire védekezel, ha "bástyáidat" megtámadják; illetve érezd saját agressziód erejét, amikor te támadod a másik ember álláspontját!
Figyeld meg a saját szempontjaidhoz és véleményedhez való ragaszkodásodat! Érezd a mentális-emocionális energiát, ami a mögött az igényed mögött húzódik meg, hogy neked legyen igazad, és bebizonyosodjon, hogy a vitapartnered téved! Ez az egós elme energiája.
Úgy tudatosíthatod, ha beismered, hogy létezik, és annyira átérzed, amennyire csak tudod. Aztán egy nap, egy vita kellős közepén, hirtelen rájössz, hogy dönthetsz: ha akarod, képes vagy szélnek ereszteni az ösztönös reakciódat! Ki is próbálod, csakhogy megtudd, mi történik ilyenkor. Megadod magad. De nemcsak a szavak szintjén! Tehát nem arról van szó, hogy rálegyintesz, mondván: "jól van, igazad van", miközben az arckifejezéseden ez látszik: "fölötte állok én ennek a gyerekes tudattalanságnak..." Ez csak azt jelentené, hogy az ellenállást egy másik szintre tolod át, miközben továbbra is az egós elme diktál, és felsőbbrendűséget követel magának. Arról beszélek, hogy teljesen elengeded magadból azt a mentális-emocionális energiamezőt, amely a hatalomért küzd.
Az ego igen ravasz, ezért nagyon ébernek, nagyon jelenlevőnek és önmagaddal szemben teljesen őszintének kell lenned. Utóbbi azért lényeges, hogy tudd, valóban lemondtál-e az álláspontoddal - mentális pozícióddal - való azonosulásról, és függetlenítetted-e magadat az elmédtől. Ha hirtelen nagyon könnyűnek és kitisztultnak érzed magad, valamint mély békeérzés jár át, akkor ez félreismerhetetlen jele annak, hogy valóban megadtad magadat. Ezt követően figyeld meg, mi történik a másik ember mentális pozíciójával, így, hogy ellenállásoddal immár nem adsz neki energiát! Amint sikerül föladnotok mentális bástyáitokat, megkezdődhet a valódi kommunikáció.
Mi a helyzet az ellenállás- mentességgel, ha erőszakkal, agresszióval és hasonlókkal kerülsz szembe?
Attól, hogy nem állsz ellen, még nyugodtan cselekedhetsz. Mindössze arról van szó, hogy tetted avagy akciód ne -tudattalan- reakció legyen! Gondolj a keleti harcművészetek gyakorlatának alapját képező, mély bölcsességre:
ne állj ellen az ellenfél erejének! Engedj neki, hogy legyőzhesd!
Az intenzív jelenlét állapotában a nem cselekvés rendkívül erőteljes átalakító és gyógyító hatást fejt ki helyzetekre és emberekre.
A tanizmusban használatos a wu wei kifejezés, amit általában úgy fordítanak, hogy
Ha pedig cselekvésre van szükség, akkor az már nem a kondicionált elméd diktálta reagálás lesz, hanem tudatos jelenlétedből cselekszel. Ebben az állapotban az elméd mentes a fogalmaktól, az erőszakmentesség fogalmát is beleértve. Így hát ki tudná előre megjósolni, hogy mit is teszel majd?
Az ego azt hiszi, hogy az ellenállásodban rejlik az erőd, holott igazság szerint az ellenállásod elszakít a Léttől, az egyetlen helytől, ahol valódi erő lakozik! Az ellenállás az erőt színlelő gyöngeség és félelem.
Amit az ego gyöngeségnek vél, az valójában a lényed, teljes tisztaságában, ártatlanságában és erejében. Amit erőnek lát, az pedig nem más, mint gyöngeség.
Így hát az ego folyamatosan ellenállás-üzemmódban működik, és hamis szerepeket játszik, hogy eltakarja "gyöngeségedet", ami valójában éppenséggel az erőd!
Amíg nincs megadás, az emberi kapcsolatok nagy része csak tudattalan szerepjáték. A megadásban nincs már szükséged az ego védekezésére és hamis álarcokra.
Nagyon egyszerűvé, nagyon valódivá válsz.
"Ez veszélyes!", mondja az ego.
"Megsérülsz! Sebezhetővé válsz!"
Amit persze az ego nem tud, hogy csak az ellenállás feladásán keresztül, csak a "sebezhetővé váláson" át fedezheted fel valódi, lényedből fakadó sebezhetetlenségedet.
Ők el vannak vágva a Léttől és ezért tudattalanul tőled próbálnak energiához és erőhöz jutni. Igaz, hogy csak tudattalan ember próbál másokat kihasználni és manipulálni, de ugyanolyan igaz az is, hogy csak a tudattalan embert lehet kihasználni és manipulálni! Ha ellenállsz és harcolsz mások tudattalan viselkedésének, illetve viselkedésével, akkor magad is tudattalanná válsz! A megadás azonban nem jelenti azt, hogy megengeded magadnak, hogy tudattalan emberek kihasználhassanak téged. Egyáltalán nem! Abszolút lehetséges határozottan és egyértelműen nemet mondani valakinek, vagy kilépni egy helyzetből, és ugyanakkor a teljes, belső, nem ellenállás állapotában lenni. Amikor nemet mondasz valakinek vagy egy helyzetnek, akkor azt ne reakciószerűen, hanem meglátásod alapján, a pillanatnyilag helyes és helytelen lépés világos fölismerése birtokában tedd!
"Nem" válaszod ne "reaktív", hanem "minőségi" legyen! Ne tartalmazzon negatívitást, olyan nem válasz legyen, ami megelőzi további, fölösleges szenvedés létrejöttét!
A munkahelyemen meglehetősen kellemetlen helyzet alakult ki. Megpróbáltam megadni magam ennek, de nem megy egyszerűen lehetetlennek érzem! Folyamatosan rengeteg ellenállás jön elő belőlem.
Ha nem tudod megadni magad, akkor azonnal cselekedj! Szólj, adj hangot álláspontodnak; vagy tegyél valamit, ami megváltoztathatja a helyzetet; vagy lépj ki a szituációból! Vállalj felelősséget az életedért! Ne szennyezd negativítással a gyönyörű, ragyogó, belső lényedet, sem a Földet! Semmilyen formájában se adj helyet magadban a boldogtalanságnak!
Ha végleg képtelen vagy cselekedni - például, mert börtönben ülsz-, akkor két lehetőség közül választhatsz: ellenállás vagy megadás, tehát leláncoltság vagy belső szabadság, függetlenség a külső feltételektől; szenvedés vagy lelki béke.
A nem ellenállást külső erőszakkal konfrontálódva is alkalmazzuk, vagy ez csak a belső életünkre vonatkozik?
Csak a dolog belső aspektusával törődj! Ez az elsődleges. Az persze meg fogja változtatni életed külső menetét is, a kapcsolataidat és egyebeket.
A megadás alapvetően fogja megváltoztatni a kapcsolataidat. Ha soha nem vagy képes elfogadni azt, ami van, akkor ebből az is következik, hogy senkit sem tudsz olyannak elfogadni, amilyen. Megítéled, kritizálód, minősíted, visszautasítod vagy megpróbálod megváltoztatni az embereket.
Továbbá, ha a mostot folyamatosan csak eszközként használod egy jövőbeli cél eléréséhez, akkor minden embert, akivel csak találkozol és akivel kapcsolatba kerülsz, szintén egy jövőbeli cél elérésére szolgáló eszközzé teszel. Ez esetben a kapcsolat - az emberi lény - másodlagos vagy teljesen lényegtelen lesz számodra. Az válik elsődlegessé, amit a kapcsolatból nyerhetsz:
anyagi előny, a hatalom érzete, testi öröm vagy az ego ilyen-olyan kielégülése.
Hadd mutassam be egy példán, hogyan működhet a megadás az emberi kapcsolatokban! Amikor egy vitába vagy konfliktusba keveredsz, például a partnereddel vagy bárkivel, aki közel áll hozzád, kezdd azzal, hogy megfigyeld, mennyire védekezel, ha "bástyáidat" megtámadják; illetve érezd saját agressziód erejét, amikor te támadod a másik ember álláspontját!
Figyeld meg a saját szempontjaidhoz és véleményedhez való ragaszkodásodat! Érezd a mentális-emocionális energiát, ami a mögött az igényed mögött húzódik meg, hogy neked legyen igazad, és bebizonyosodjon, hogy a vitapartnered téved! Ez az egós elme energiája.
Úgy tudatosíthatod, ha beismered, hogy létezik, és annyira átérzed, amennyire csak tudod. Aztán egy nap, egy vita kellős közepén, hirtelen rájössz, hogy dönthetsz: ha akarod, képes vagy szélnek ereszteni az ösztönös reakciódat! Ki is próbálod, csakhogy megtudd, mi történik ilyenkor. Megadod magad. De nemcsak a szavak szintjén! Tehát nem arról van szó, hogy rálegyintesz, mondván: "jól van, igazad van", miközben az arckifejezéseden ez látszik: "fölötte állok én ennek a gyerekes tudattalanságnak..." Ez csak azt jelentené, hogy az ellenállást egy másik szintre tolod át, miközben továbbra is az egós elme diktál, és felsőbbrendűséget követel magának. Arról beszélek, hogy teljesen elengeded magadból azt a mentális-emocionális energiamezőt, amely a hatalomért küzd.
Az ego igen ravasz, ezért nagyon ébernek, nagyon jelenlevőnek és önmagaddal szemben teljesen őszintének kell lenned. Utóbbi azért lényeges, hogy tudd, valóban lemondtál-e az álláspontoddal - mentális pozícióddal - való azonosulásról, és függetlenítetted-e magadat az elmédtől. Ha hirtelen nagyon könnyűnek és kitisztultnak érzed magad, valamint mély békeérzés jár át, akkor ez félreismerhetetlen jele annak, hogy valóban megadtad magadat. Ezt követően figyeld meg, mi történik a másik ember mentális pozíciójával, így, hogy ellenállásoddal immár nem adsz neki energiát! Amint sikerül föladnotok mentális bástyáitokat, megkezdődhet a valódi kommunikáció.
Mi a helyzet az ellenállás- mentességgel, ha erőszakkal, agresszióval és hasonlókkal kerülsz szembe?
Attól, hogy nem állsz ellen, még nyugodtan cselekedhetsz. Mindössze arról van szó, hogy tetted avagy akciód ne -tudattalan- reakció legyen! Gondolj a keleti harcművészetek gyakorlatának alapját képező, mély bölcsességre:
ne állj ellen az ellenfél erejének! Engedj neki, hogy legyőzhesd!
Az intenzív jelenlét állapotában a nem cselekvés rendkívül erőteljes átalakító és gyógyító hatást fejt ki helyzetekre és emberekre.
A tanizmusban használatos a wu wei kifejezés, amit általában úgy fordítanak, hogy
"cselekvés nélküli cselekvés" vagy "nyugodtan ülve nem cselekedni semmit".Az ősi Kínában ezt az egyik legnagyobb teljesítménynek és erénynek tekintették. Gyökeresen különbözik ez a közönséges tudatállapotú - vagy inkább tudattalan - tétlenségtől, ami félelemből, tehetetlenségből vagy határozatlanságból ered. Az igazi "semmittevésre" a belső ellenállás hiánya és az intenzív éberség jellemző.
Ha pedig cselekvésre van szükség, akkor az már nem a kondicionált elméd diktálta reagálás lesz, hanem tudatos jelenlétedből cselekszel. Ebben az állapotban az elméd mentes a fogalmaktól, az erőszakmentesség fogalmát is beleértve. Így hát ki tudná előre megjósolni, hogy mit is teszel majd?
Az ego azt hiszi, hogy az ellenállásodban rejlik az erőd, holott igazság szerint az ellenállásod elszakít a Léttől, az egyetlen helytől, ahol valódi erő lakozik! Az ellenállás az erőt színlelő gyöngeség és félelem.
Amit az ego gyöngeségnek vél, az valójában a lényed, teljes tisztaságában, ártatlanságában és erejében. Amit erőnek lát, az pedig nem más, mint gyöngeség.
Így hát az ego folyamatosan ellenállás-üzemmódban működik, és hamis szerepeket játszik, hogy eltakarja "gyöngeségedet", ami valójában éppenséggel az erőd!
Amíg nincs megadás, az emberi kapcsolatok nagy része csak tudattalan szerepjáték. A megadásban nincs már szükséged az ego védekezésére és hamis álarcokra.
Nagyon egyszerűvé, nagyon valódivá válsz.
"Ez veszélyes!", mondja az ego.
"Megsérülsz! Sebezhetővé válsz!"
Amit persze az ego nem tud, hogy csak az ellenállás feladásán keresztül, csak a "sebezhetővé váláson" át fedezheted fel valódi, lényedből fakadó sebezhetetlenségedet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése