Hogyan őrizzem meg egészségemet? 2. rész

Az vagy, amit gondolsz

Ura vagyunk gondolatainknak, legalábbis szeretnénk az lenni. Ha helyesen gondolkodunk, minden rendellensséget és minden betetgséget meggyógyíthatunk, ami harmóniánk zavarát okozza. Mihelyt nem lázadunk tudatosan vagy tudattalanul a szellemi harmónia törvénye ellen, egészségesek leszünk és azok is maradunk. Ha ezt elfogadjuk, nincs szükség nagy erőfeszítésekre, hogy fenntartsuk egészségünket. Elég, ha nem követünk el hibákat.

Felelősek vagyunk önmagunkért

Mindezzel azonban semmi esetre sem akarjuk kisebbíteni az orvosok érdemeit, inkább csak azt szeretnénk kiemelni, hogy egészségünk megőrzése érdekében al egtöbbet mi magunk tehetjük. elsősorban saját magunk vagyunk a felelősek érte, és ha ura vagyunk a gondolatainknak, akkor képesek leszünk rá, hogy meg is őrizzük ezt az egészséget.

A helyes gondolkodás művészete

Ahhoz, hogy lelkünket atomerőművének létrehozására és beindítására képessé tegyük, előkészületekre van szükség. Meditációval vagy autogén tréninggel lazítsuk el magunkat.


Felkészülés a lazításra

Keressen magának egy szobát és gondoskodjék róla, hogy itt senki se zavarhassa. Mindegy, hogy ül-e vagy fekszik, a lényeg, hogy teljesen kényelmesen helyezkedjék el. Esetleg gombolja ki az ingét a nyakán, lazítsa meg a nyakkendőjét és a nadrágszíját. Csukja be a szemét és tökéletesen lazuljon el.
Először a lábszárára és a lábfejére összpontosítsa a gondolatait. Észlelje, érzékelje és érezze, hogy mindkét lába teljesen ellazul. Légzése egyenletes és nyugodt. A kilégzés alatt még jobban merüljön el a tökéletes ellazulásnak eme csodálatos érzésében. Minden kilégzéssel süllyedjen egy fokkal mélyebbre. A lába most már teljesen laza és ernyedt.
Ezután koncentráljon a két karjára és a kezére. A karja és a keze is egyre jobban ellazul. Minél lazább a karja és a keze, annál súlyosabbnak érzi őket. Egyre nehezebbnek és nehezebbnek. Most már tökéletesen laza és ernyedt a karja és a keze, és nehéz. Kellemes fáradtságot érez, a szemhéja is egyre nehezebb. Érzi, hogy a szemhéja elnehezül. A szemhéja egészen nehéz és lecsukódik. Ezután lazítsa el a szeme és a szája körüli kisebb izmokat is, érezni fogja, hogy az arca teljesen laza. Most már tökéletesen ellazult az eégsz teste.
Minden lélegzetvételnél érzi, ahogy fokozatosan egyre mélyebbre és mélyebbre süllyed a nyugalomnak és az ellazulásnak ebbe a csodálatos birodalmába. Nagyon jól érzi magát így, a nyugalom jótékony és jóleső biztonságában és mélységében.

Össpontosítás a kívánatos gondolatra

Most ebben a nyugodt állapotban összpontosítson arra a belső képre, amelyet kívánatosnak tart. Ne engedje, hogy más gondolatok eltérítsék, adja át magát eégszen ennek az elképezelésnek.
Ebben a csodálatos nyugalomban és ellazultságban szélesre tárul a kapu, mely tudatalattijára nyílik. A kívánatos gondolatok és elképzelések könnyedén és mélyen bevésődhetnek. Mélyen és kitörölhetetlenül. Ezek a pozitív gondolatok és képek részei lesznek a személyiségének, és tudatalattijának hatalmában áll egyre inkább megvalósítani őket.

A diszharmónai mint betegségek okozója

Legyen a tudatában anna, hogy minden betegség oka a belső diszharmónia, de ahelyes gondolkodással képes megszüntetni a diszharmóniát. Használja fel ezt az erőt, a pozitív gondolatok ereje meghozza a harmóniát és az egészséget, melyek most egész lényét betöltik. Érezzen hálát, amiért részesül ebben az adományban.

A jótettek jutalma

legyen együttérző embertársaival. Segítsen nekik. Felejtse el saját nehézségeit és nekik segítsen. Ha így tesz, csodálkozva veszi majd észre, hogy megoldódnak saját problémái is. Hálás lesz, amikor felismer, a jótettek önmagukban hordják a jutalmat. Minden jócselekedet olyan pozitív erőt szabadít fel, ami a jótervőre árad. Ha helyesen alkalmazza ezt a törvényt, betölti majd Önt a vágy az egészség és a boldogság után.
Amíg csak a problémáira összpontosít, addig azok valóban léteznek. De ha a betegséget annak látja, ami az valójában, vagyis a belső harmónia hiányának, akkor elegendő lesz a tökéletes belső harmóniára gondolnia, és az emg is fog valósulni. Ha így jár el, eltűnik a betegség, azaz a belső diszharmónia.

Összpontosítás a célra

Tudatalattijának mindig a célt mutassa meg, soha ne az utat. Ha így cselekszik, a gondolat minden ereje fölszabadul és a cél elérésének szolgálatára áll.
Akármilyen fájdalmat okoz is a betegség, Ön feltétlenül csak az egészségre gondoljon, ugyanis mindaddig, amíg a betegségre összpontosít, megnehezíti a gyógyulást. Ha túl sokat gondol a betegségre, tönkreteheti az egészségét. De ha az egészség képe lebeg lelki szeme előtt, meg fog gyógyulni.

Akik bizonyságot tettek

Ha Ön ennek ellenére kételkedik a gondolatok hatalmában, emlékezzék csak vissza a híres brit asztronómus, Sir James Jean néhány évvel ezelőtt papírra vetett szavaira:
"Az emberi mgismerés folyamata feltartóztathatatlanul halad egy nem mechanikus valóság irányába: az univerzum immáron jobban hasonlít egy nagy gondolathoz, mint egy nagy gépezethez. A szellem most már nem úgy jelenik meg, mint véletlen betolakodó az anyag birodalmában. Lassanként kezdjük belátni, hogya szellemet egyre inkább a birodalom urának és teremtőjének kell tekintenünk."

A Bibliában több helyütt is előfordul, hogy Jézus azt kérdezi a betegtől, aki gyógyulását tőle reméli:
"Hiszel-é?" Hogyha Ön meggyógyult és visszatalált Jézushoz, hogy megköszönje néki a gyógyulást, ő elutasítaná ezt a köszönetet ezekkel a szavakkal:
"A hited segített rajtad."
Tehát már Jézus megmutatta nekünk a lelki öngyógyításhoz vezető utat.

Ha nincs vetés, nincs aratás

De sokan panaszolják, hogy a kegyetlen sors betegségekkel sújtja őket! Nincsenek tudatában annak, hogy újra meg újra mi magunk döntünk a sorsunk felől. Mert a sorsunk a gondolataink. Nem arathatunk le mást, csak azt, amit elvetettünk a gondolatainkkal és ez az, amit sorsnak nevezünk. Ezért már ma lássunk a munkához: azt vessük el, amit később aratni szeretnénk. Legyünk mindig tudatában annak, hogy: "Gondolataink; a sorsunk."
Még egy nagy hibát szoktak elkövetni azemberek: megfeledkeznek arról, hogy az élet mindig a jelenben zajlik. Valamennyien ismerjük azt a tragikus figurát, amelyet az öregedő színésznő testesít meg: ő az, aki csupán "nagyszabású" múltjában él. A jelen és a jövő egyaránt hidegen hagyja. Éppen ilyen oktalanság azonban, ha csupán a jövőnek élünk.

A végzetes "ha" és "de"...

Sokan mondják ezt fiatal korukban: "Majd akkor kezdődik az életem, ha végre befejezem az iskolát." Aztán amikor befejezik, ezt mondják: "Ha majd sokat keresek, akkor végre élni fogok."
Aztán házasságot kötnek, gyermekük születik. De még mindig itt tartanak: "Ha majd elépítjük a házunkat, és megnőnek a gyermekeink, elkezdhetünk élni."
Egy szép napon aztán letörlesztik a ház árát, felnőnek gyermekeik is, már megállnak a saját lábukon. Önök, szülők ekkor döbbennek rá: elröppent az élet, megöregedtek. Az volt az élet, amit örökösen hajszoltak. Gondolataik valósággá váltak, de életük elillant anélkül, hogy élték volna. Gondoskodjék róla, hogy Önnel ez ne történhessék meg. Ne feledje: Ma élünk - itt és most.
Sokan vannak, akik helytelenül gondolkodnak, ezt a beidegződést nem könnyű leküzdeni. Pedig le kell, mert a betegséget, az elégedetlenséget és a sikertelenséget csak akkor lehet elkerülni.

Pozitív gondolatokkal határozza meg sorsát

Határozza meg sorsát pozitív gondolatokkal. A földműves előre örül a jó aratásnak, hiszen tudja, hogy amit elvetett, azt le is fogja aratni. Ehhez hasonlóan töltse el Önt is a mindennapi élet öröme.
Joseph Skoda és Leopold Dittel klinikai kísérlete is igazolja a pozitív gondolat hatalmát. A professzorok egy bécsi kórházban két csoportra osztották a betegeket. Az egyik csoport hatóanyag nélküli tablettát, placebókat kapott, míg a másik csoport tagjait valódi gyógyszerekkel kezelték. Egy évvel később a két professzor nem kis meglepetésére kiderült: a placebóval kezelt betegek hasonló arányban gyógyultak meg, mint azok, akik igazi gyógyszert kaptak. A kísérletből az alábbi következtetéseket vonták le:

Gyógyítani csak az emberben működő természeti erő tud

"Mi orvosok, képesek vagyunk diagnosztizálni a betegséget, lefolyását tudjuk siettetni vagy enyhíteni, de gyógyítani nem tudunk. Gyógyítani semmi más, kizárólag az emberi természet tud. Semmiképp se feledjük, hogy a természethez hozzátartozik az egészséges életmód is."

Nem örülnék neki, ha arra az eredményre jutnánk, hogy én azt gondolom: nem számít, ha vétünk a természet ellen, értelmünk ellen, csupán az a fontos, hogy helyesen gondolkodjunk. Nem is szólva arról, hogy ez így lehetetlen - nem lehet esztelenül élni és közben helyesen gondolkodni -, egészen biztos vagyok benne, hogy a helyes gondolkodás mellett igen nagy szereepe van az egészséges életmódnak is.