Az a baj, hogy azt hiszed, van időd - Buddha -

Szerző: Manita - nevedbenasorsod.hu / kerekegeszember.hu

Egyesek szerint az Aranykor már beköszöntött, mások szerint 30 év múlva… megint mások szerint majd csak 500 év múlva :)

Vannak akik határozottan állítják, hogy csillagászati értelemben már elkezdődött és természetesen olyanok is vannak akik ezt tagadják :)

…és persze vannak akik azt mondják, hogy a Felemelkedés egyenlő az Aranykorral—és olyanok is akik azt mondják, ez hülyeség…

Nem vagyok szakértője a dolognak… de úgy érzem, hogy puszta szavak és dátumok vitája folyik, viszont az érzést a belső bizonyosságot, amely sok-sok emberben megfogalmazódik, megélésre kerül… azt nem tartják fontosnak…

Szerintem a Felemelkedés, az előrelépés vágya, belül születik meg az emberekben – ha nem is ezzel a szóval, hogy „én most felemelkedem”… de valamilyen régi(rossz vagy csak nem előrevivő dolog) letételével és egy új látásmód (vagy egy kis bátorság, önbizalom, nyitottság) beengedésével. Szóval szerintem, ha már nem akarjuk a régi játszmákat, hazugságokat, a belénk nevelt mintákat, újra élni (és napi szinten teremteni, ugyanazt a reakciót, élethelyzetet, bármit – és elkezdünk másképpen gondolkodni majd cselekedni) akkor már elindulunk FELfelé !

Tudom, hogy baromi nehéz felelősséget vállalni a saját döntéseidért… Pl. amikor magadnak hazudsz, hogy majd a másik megváltozik és minden jó lesz, mint régen… Miért lenne jobb a másik, mitől változna meg, ha eltűrsz mindent – és te nem változol? A várakozás nem egyenlő a szeretettel!! Szeretni valakit nem azt jelenti, hogy majd kivárjuk, hogy leszokik az italról… vagy haza adja a fizetését… vagy majd „kinövi” a téged félelembe tartó gesztusait!!

Ez az önsorsrontás a TE saját felelősséged, a te döntéseid eredménye. Az önszeretet hiánya. Azt hiszed nem vagy képes nélküle vagy egyedül boldogulni – eltartani a gyerekeket, fizetni a hitelt, munkát találni, stb.. Vagyis nem vállalsz felelősséget azért, hogy TE mint EMBER, a két kezeddel, a szavaiddal, a cselekedeteiddel, a gondolataiddal, egyedül is emberként tudsz élni. Emberként élni, az én szótáramban azt jelenti: egyedül is döntésre képesen, magamban bízva és magamat szeretve, pontosan tudva, hogy nekem mi a jó, mit csinálok szenvedéllyel és ezt mások eltaposása, befolyásolása, nélkül is meg tudom tenni… és ha kell, tudok segítséget kérni és el is tudom fogadni:)

A hitről beszélek, az önmagunkba vetett hitről, ami nélkül nem tudunk előre lépni, ami nélkül nincs szeretet, béke, benned sem Felemelkedés sem az Aranykor (a jó, a bőség)megtapasztalásának érzése sem…

Az igagazság hónapjában, IGAZINAK lenni, megújulni, elengedni a hamis dolgokat, a félelmeket, azokat a magad köré épített falakat, ami miatt eddig nem cselekedtél, nem szóltál… Ezt kell(ene) tenned :)

Minden nap egy esély, hogy őszinte légy magadhoz és másokhoz! Igen–  el fogsz veszíteni embereket, tárgyakat, vagyonokat… és ki tudja előre hogy még mit!

De sose volt a tiéd, sem a férjed, sem a feleséged… sem egyéb… Csak a szabad lelked a tiéd, amely a kapott testedben újra és újra próbálja súgni neked a boldogság lépéseit a felfelé haladáshoz :) Ezek pedig, több más közt: önszeretet, megbocsátás, elengedés, cselekvés, tanulás, önismeret, önbizalom…