Magaddal alakítod olyanná, amilyen...

Nem szabad eleve adottnak tekinteni az életet! Az életedet magadnak kell kialakítanod és ezt csak a szabad választás, az önálló döntés útján teheted meg. Persze van esélyed arra, hogy tévedsz, hibákat követsz el, de arra is van esélyed, hogy jól alakuljanak a dolgok. Viszont nincs miért aggódnod, mert mind ez egy olyan folyamat, ami a fejlődésed szerves része. Így válik a gyerek felnőtté is. Az ember szereti eldönteni, hogy mit jelent neki a jó, viszont ez a jó, nem mindig hasonló az élet jóságához.

Félre is lehet értelmezni a fejlődést, mert a fejlődésben vannak bizony tévedések és félresiklások, olyan látszólagos tévutak, amik tudatlanul is, de a fejlődésed szolgálják. Visszafelé nem tudsz haladni, mindig csak előre. Még nem találták fel az időutazást, ennek ellenére utaztatjuk magunkat a képzeletünkkel és a fantáziánkkal. Előre haladsz még akkor is, amikor az utazási élményed néha olyan, mintha visszafelé tekintenél és nem haladnál előre, ennek ellenére gyerekből, felnőtté válsz, fizikailag mindenféleképp, hogy ezt hogy éled meg, elfogadod-e, az az életed és az elképzeléseid viszonya képezi.

A szabadságod kézzelfogható, nincs előre megírt programod. A programot te írod, ha tudsz róla, ha nem. Ezzel azt szeretném közölni, hogy a létezésed, nem előzi meg a lényegedet. Épp ellenkezőleg, a léted lényegét te határozod meg, legyen az „értelmes” létezés vagy „értelmetlen”. Te vagy saját létezésének a teremtője, így az értelmes és az értelmetlen kitalálója is. Csak rajtad múlik mivé és kivé leszel. Én azt mondom, ne búj ki a felelősséged alól, de ne is hibáztasd magad, ha épp nem úgy jönnek össze a dolgaid, ahogy eltervezted. Nem maradhatsz tehetetlen résztvevője a saját életednek. Ki kell venni belőle a részed.

Tudom, hogy kockázatos, mert szabadon élni, szabad döntéssel és választással jár, ami aztán sokféleképpen alakulhat. A szabadban pedig benne van az is, hogy szabadon, de rossz irányba is haladhatsz. Eléggé kockázatosnak tűnik! Amikor szemlélője vagy az életednek – vezetett vagy – a helytelen irányba haladsz és felismered ezt, nagyon egyszerűen másokat lehet elővenni és felelőssé tenni, teljes joggal.

Amikor másoktól, vagy mástól vagy függő helyzetben, nem tudsz visszaélni semmivel, mert a függőséget nem használhatod rosszra. A vezetett nem élhet vissza a helyzetével, mert irányított, ő nem tehet semmiről, mert csak egy eszköz a vezető kezében. Ez kockázatmentes, viszont az ember utálja a kiszolgáltatottságot. Létezésének alaptétele az, hogy lázadjon ebből, mert nem akarja élni mások életét. Bármikor előröl kezdhetsz bármit, hiszen bármikor újraszülethetsz a saját életedben. Nem kell kiszolgáltatott helyzetben lenned azért, mert az biztonságos.

Születésedkor tiszta lappal indulsz. Nincs megírva a sorsod; nincs kitalálva előre az életed, nincs olyan, aminek elkerülhetetlenül be kell következnie, bármit is csinálsz. A létezésed, kezdettől fogva szabad, viszont amikor a sorsoddal magyarázol valamit, lemondasz erről a szabadságról és kiszolgáltatottá teszed magad a „kitalált” végzetednek. A szabadon élni annyit jelent, hogy te döntöd el, mi történjen veled. A karmádra hivatkozva, annyit tesz, nem tudod mi történik veled, de valamivel magyarázni kell a „szerencsétlenséged”. A szerencse nem létezik, mert nincsenek véletlenül kialakult helyzetek. Akkor szerencsés vagy szerencsétlen valami, amikor maga a kialakulási folyamat rejtély számodra.

A rejtély végén, a hozadékból tudod csak eldönteni, hogy ez számodra szerencsés, vagy is kedvező, vagy szerencsétlen, kedvezőtlen. Erre alapozni az életedet nem lehet, mert az ember kíváncsisága megkerülhetetlen. A te kíváncsiságod is tudatosságra vall, hiszen most is szeretnéd megérteni, miért lett olyan az életed, mint amilyen most is. Ha egy kérdés lehet rossz, akkor ez az. Hiszen visszafelé tekint és nem előre. Megérteni azt, hogy mennyire fontos szerepet játszik az egyéniséged elismerése a jövőd vagy a mai napod kialakításában jelenti azt, hogy foglalkozol a folyamattal és belehelyezed az irányításod lehetőségét is.

Sokan hivatkoznak a tapasztalataikra, meg tudják mondani, miből mi fog következni. Minél többet ismételsz valamit, annál hatékonyabbá válsz. A hatékonyság azt jelenti, már nincs szükség tudatosságra, sőt még rád sincs szükség. A tapasztalatok gépiesen ismétlik önmagukat, szokás szerint ugyanaz történik mindig, így nagyon jól kiszámíthatóvá válik minden. Olyan kiszámíthatóvá, mint a futószalagon végzet monoton munka.

A régi tapasztalatokra alapozni a szabad életet, nem lehet és rettentő módon ellentmondásos. Így, amikor éveken keresztül mindennap ugyanaz történik, eltűnik az ember egyénisége és gépiesen, éli az életét. A test éli az életedet, a szíved egy dobozban van, mert nincs rá szükség. Egy gép képtelen tévedni, így a tévedés feltételezi a szabadságot és a tudatosságot.

Tehát amikor a tetteid láncszerűen összekapcsolódnak és minden kiszámítható, akkor úgy tűnik, mintha a sors szórakozna veled. Valójában az igazság az, hogy a szívedet és a tudatosságodat kihagyod az életedből. Csupán egy reakció vagy az inger hatására. Amikor a tudatosságodat beleteszed a sorsodba, az inger elér, a reakció azonban elmarad.

Ha eddig fontos volt neked a nyugalom, de jött valaki aki lerombolta ezt a nyugalma, akkor egy automatizált rendszer vagy, akinek reagálnia kell a másik nyugtalanságára. Kiabálnak egyet és automatikusan összehúzod magad vagy épp harcolsz ellene. Azt mondod, számodra fontos a nyugalom… átvered magad, mert számodra az egyértelmű válasz reakciók fontosak. Ha a nyugalom a fontos számodra, akkor ez foglalkoztat, teljesen tudatosan és hiába jön a romboló erő, nem tud veled semmit csinálni, ha nem veszel részt benne.

Az automatikusan kialakított reakció, a környezete áldozata, viszont amikor ezt tudatosan kezeled, akkor a környezet válik okozattá és nem okozóvá. A középpont Te vagy, rajtad múlik akár a hangulatod is, mert Te magad vagy az okozója a hangulatodnak, a jókedvednek, de akár az örömödnek is. Senkinek semmi köze még csak véletlenül sem az életedhez. Ez önzően hangzik, de nem önzőség jól érezni magad a bőrödben. Sőt még csak meg sem kell küzdened a megfelelő hangulatodért, minden megérdemelsz, pont úgy és akkor, amit érzel nap mint nap.

A sors, mivel nem tudjuk mi az, csak találgatunk. Általában akkor van valamiben a sors keze, ha nem látjuk az egész folyamatot. A sorsot akkor veszed elő, amikor magyarázatokat keresel, de magadat kihagyod a saját életedből. Magyarázatokkal átadod a saját felelősségedet valaki vagy valami másnak, aztán amikor „szerencsésen” alakulnak a dolgok, kihasználva érzed magad, mert más kapja helyetted a kitüntetést. Ilyen biztonsági életet élni, ekkora védelemben, olyan, mint amikor arra hajtanál, hogy a fejfádra az kerüljön, hogy semmi izgalmas, semmi kihívás nem volt az életedben, de biztosan „éltél” ettől eddig. A biztonság kiszolgáltatottság, az élet viszont örökmozgó és folyamatos változásokkal teli. Nem lehetsz csak ilyen vagy csak olyan, hanem szabadon bármilyen lehetsz.

Haladj az élettel, mert az élet pont azért változik, mert szabad, pont annyira, mint amilyen szabadnak Te is születtél. Szabad vagy, szabadon dönthetsz a jövődről is, a jelenedről is, sőt átadhatod a gyeplőt valaki más kezébe is. Mind azt, ami most is van, te csinálod magaddal, még akkor is, amikor úgy tűnik, valaki más csinál veled valamit.
Figyelj oda magadra, vedd le a másikról a szemed, mert amikor magadra figyelsz, láthatóvá válik a felelősséged, az alakításod, a kezed mozdulatai és amikor érzed, látod a saját „mozdulataid”, képessé válsz arra is, hogyha változtass a „sorsodon” is.

Szikszay Csaba - tudatosan.hu