Az Önelfogadás hiánya

Szól a mondás:

 "Úgy viselkedj másokkal, ahogy szeretnéd, hogy veled is bánjanak."

Mondani könnyű, te ezt gyakorlod is?

Mit is jelent az önelfogadás?

A jelenben, azaz most elfogadom magamat úgy, ahogy vagyok. Nem bosszankodom, nem aggódom, nem utálom magamat. Az elfogadás egy semleges, ugyanakkor mégis megnyugtató és békés állapot. Bárminek az elfogadása is ugyanezt jelenti. A következő lépés innen a szeretet, azaz az elfogadás a szeretet feltétele.

A szeretetnek öt alkotó eleme van:

1. odafigyelés
2. elfogadás
3. megbecsülés
4. gyengédség
5. megengedés

Ha nincs önelfogadás, akkor nincs szeretet, ha nincs szeretet, akkor nem leszel boldog. Ilyen egyszerű ez, mégis mennyire túlbonyolítjuk…



Az önelfogadás nők esetében több dologra is kiterjed:

• a test elfogadása
• a tulajdonságok elfogadása
• a helyzetünk, a körülményeink elfogadása

Kezdjük a testtel:

Bármilyen is a tested, testrészeid, ha szeretnél rajtuk változtatni, először elfogadnod kell azt. A legtöbb nő ezt pont fordítva csinálja, és csodálkozik, hogy nem sikerül: „Utálom, hogy kövérek a combjaim, és szeretni fogom magamat, ha egy kicsit soványabb leszek”. Ez nem működik! Az utálattal eltávolítod magadtól energetikailag azt a testrész, amit meg szeretnél változtatni, de változtatni csakis azt lehet, ami van. Az elutasítás, a szégyen és az elégedetlenség szétmar belülről. Ezért fontos, hogy mielőtt szeretnél változtatni a testeden, változtass a hiedelmeiden és gondolataidon! Az elfogadás nem azt jelenti, hogy nem változunk, sőt, akkor kezdődik csak igazán a változás az életünkben. Ez a kezdeti állapot, innen indulunk, formálódunk.
Kezd azzal, hogy gyöngéden és szeretetettel bánsz önmagaddal! Képzeld el, melyik kijelentés esik neked jobban: „Szeretlek és elfogadlak úgy, ahogy vagy!” Szégyelld magad, hogy nézel ki, utállak!” Na, így érez a tested is!

A tulajdonságaink elfogadása:

Hasonlóan a testünkhöz egy-egy általunk negatívnak vélt tulajdonságot is csak úgy vagyunk képesek megváltoztatni, vagy éppen a jó irányba tolni, ha azt először elfogadjuk az itt és most-ban. Ha megengeded magadnak, hogy ember legyél, azaz hibázz (vagyis nem tudod, hogy kell jól csinálni) néha, akkor sokkal jobb viszonyod lesz magaddal, mint most. Nem titok, hogy egy egész életet, kell leélj önmagaddal. Ha nem fogadod el a tulajdonságaidat, azzal csak azt éred el, hogy még inkább eltávolodsz önmagadtól, így nem is sikerül változni, és szépen kezdesz elsüllyedni az önutálat tengerébe.

A helyzetünk, a körülményeink elfogadása:

Van egy kedvenc mondásom:

„Örülj akkor is, ha esik az eső, mert ha nem örülsz, akkor is esik!”

Felesleges újra kifejtsem, azt hogy, ha nem tetszik a helyzet, amelyben éppen vagy, akkor mi az első lépés? Természetesen az elfogadás. Az elfogadás kisimítja az elmédet, és koncentráltabbá teszi ahhoz, hogy mit szeretnél az életedben elérni. Csak egy mondat: „Oké, ez van, minden rendben, elfogadom a helyzetet, hiszen ez én értem van”… és már higgadt fejjel gondolkodhatsz a következő lépésen. Az elfogadás nyugalom, a küzdés feszülés… feszülten pedig nem lehet hatékonyan cselekedni.

Na de hogyan kell elfogadni?

Az elfogadás egy lelki képesség, amivel születünk, így valamilyen szinten most is működik bennünk. Sok tényező csiszolja ezt a képességet pl. elvárások, minták stb, de az ősi magja ott van bennünk. Ezt kell felkutatni és újraépíteni sok-sok gyakorlással, sok kis elfogadással. Kérni is lehet ilyen helyzeteket vagy teremthetünk magunknak olyat, amit éppen gyakorolok. Segíthet ebben egy szakember is, aki célzott szituációkat, kérdéseket ad neked.

Kezd el kis dolgokkal, és haladj önmagad felé. Például figyeld meg milyen könnyű elfogadni, ha nem lett jó rád az a ruha, amit kinéztél… Csak továbbállsz és keresel másikat, azaz jobb esetben nem ragaszkodsz. A ragaszkodás, függés ellensége az elfogadásnak.

Az elfogadást a megértés segíti, hiszen ha megértjük miért vannak a dolgok, akkor könnyebb azokat elfogadni. A megértés az érzelem leválasztása és megfigyelés egy objektív eseményről, és maga az objektív ténynek a megértése. A megértés ahhoz kell, hogy be tudjuk vezetni az életünkbe az elfogadást. Vannak olyan esetek, amikor nem tudjuk a miértekre a választ… ilyen esetekben az segíthet: „Azért mert csak.” Vagy a kishúgom kedvenc mondása 2 évesen: „Azért, mert répa!”  :)

Ne feledd elfogadni azért jó dolog, mert jól fogod magad érezni tőle!

Kell ennél több?

http://noiessegszivarvanya.hu